Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

E tények azt mutatják, hogy a tanítók jelentős része felkészületlen. Ezen túlmenően, még a fiatal, kezdő tanítók körül sincs minden rendben. A tanítóképzőkből kilépő fiatal tanítók „félistennek" képzelik magukat, nem gyarapítják ismereteiket. Lekicsinylően vitatkoznak és ujjat húznak felettes tanügyi hatóságukkal. Tanár uramoztatják magukat, ugyanakkor az illem legprimitívebb szabályait sem ismerik kellően. Ez a tanítóképzés fogyatékosságára is utal. A tanítók közül sokan kellő pedagógiai és didaktikai felkészültség nélkül töltenek be tanítói állást, de eszükbe sem jut hiányaikat pótolni, szakkönyvekkel felszerelni magukat, azokat tanulmányozni. Nem akarnak tanulni, de még az ajándékba kapott „Néptanítók Lapját" sem olvassák el. Ez a képzetlenség és gyakran lelkiismeretlenség időnként megnöveli a tanítók megterhelését. „...A tanítók nemcsekély töredéke nem áll hivatása magaslatán... inkább igyekszik szerepelni, pappal, presbytériummal ujjat húzni, magát függetleníteni..." írja 1885. július 8-i budapesti jelentésében Szász Károly Duna melléki református püspök. S ha ezzel mindenben nem is értünk egyet (hisz a felekezeti iskolák tanítói jogosan küzdöttek az iskolaszék elnyomása, a kiszolgáltatottságuk ellen), annyit mégiscsak el kell fogadnunk, hogy kellő képzettségük hiányában az oktató-nevelő munkájuk a kor kívánta szint alatt maradt. A tanítók életkora, szolgálati ideje A tanítók számának szolgálati idő szerinti megoszlását a következőkben mutatjuk be:

64 Szolgálati idejük 1877/78. tanévben 1889/90. tanévben 134 73 52 32 26 37 22 9 - 21 406 A tanítók átlagéletkorának alakulása hullámzó, 1876-1885 között bizonyos mértékű elöregedés mutatkozik. 1885-ben ugyanis 28 tanítót kellene nyugdíjazni, kik közül 7-en már 70 évesnél is idősebbek, 21-en pedig 60-on felül vannak. Az öregedésre utal az is, hogy míg 1877/78-ban a 40 évnél több szolgálati idővel rendelkező tanítók aránya 7,4 volt, 1884/85-re ez az arány 7,6%-ra emelkedik. A fenti adatok ugyanakkor a fiatalodást is jelzik, hisz a 10 évnél nem hosszabb szolgálati idővel rendelkezők aránya 7%-kal nőtt, míg a 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők aránya pedig 5,2%-ra csökkent 1890-re. A tanítók erkölcsi megbecsülése Már az eddig elmondottakból is kiderült, hogy mennyi megbecsülést kapott e korszakban a nemzet napszámosa. Azt is láttuk, hogy fiatal, 17-18 éves kortól az aggastyán korig dolgozhattak vajmi kevés anyagi elismeréssel. A rossz iskolai körülmények, a lakásviszo1- 5 év 91 5-10 év 44 10-15 év 35 15-20 év 40 20-25 év 24 25-30 év 20 30-35 év 14 35-40 év 16 40-45 év 9 45-50 év 9 50 éven felül 5 Összesen: 307 77