Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

felvázolja az oktatáspolitika általános alapelveit és meghatározza ezen belül az elemi oktatás helyét. A népiskolákban a vallásoktatás, a vallásos nevelés domináljon, ezért az iskolákat egyházi felügyelet alá helyezte. Ahol a politikai és az egyházközség egybeesett, ott a politikai község az iskola gazdaságügyeivel, az egyházi pedig magával az oktatással foglalkozott. A különböző felekezetű iskolákba járás kölcsönösen megengedett volt, ahol a nemzetiségi viszonyok lehetővé tették, ott az oktatás anyanyelven történt.

13 1855-ben újabb miniszteri rendelet szabályozta a népiskolai oktatást. A rendelet az 1855-56-os tanévben lépett érvénybe. Ennek értelmében az iskolák létesítése és fenntartása a községeket terhelte. Kimondta a 6-12 év közötti gyermekek tankötelezettségét. Mivel az iskola 4 évfolyamos volt, 10 éves korra el lehetett végezni. Az elemi iskolákat két csoportra bontotta: fő- és alsó elemi iskolákra. A főelemi iskolákban 4 külön osztály volt négy tanítóval, egy tanítóra legfeljebb 100 tanuló volt bízható. A főelemi iskolákban az alábbi tárgyakat oktatták: Vallástan: I. osztály - alapfogalmak II. osztály - a káté III. osztály - bibliai történetek IV. osztály - evangéliumok. Olvasás és nyelvtan: I. osztály - az olvasás elemei II. osztály - gépies, folyékony olvasás - az olvasmányok tartalmi fejtegetése - a német nyelv elemei III. osztály - az olvasás gyakorlása - szó- és fogalommagyarázat - helyesírás, fogalmazás - német nyelv IV. osztály - értelmes olvasás - a beszéd részei - mondat és szóelemzés - rendszeres nyelvtan - fogalmazás. Az olvasókönyvek egyúttal földrajzi és természettudományos ismereteket is tartalmaztak. Az írást minden évben folyamatosan gyakorolták. Számolás: I. osztály - 1-100 közötti számok II—III. osztály - a négy számtani alapművelet fejben és írásban, valamint a törtek IV. osztály - törtek és arányok. Tanítottak továbbá minden osztályban éneket és rajzot is.

14 A falusi iskolák (alsó elemik) tantárgyai elvben azonosak voltak a főelemik iskoláival, csak alacsonyabb fokon. Valóságban vallástant, olvasást, írást, számolást és némi gazdasági ismereteket tanultak.

15 Mivel az 1855-ös rendeletből nem világlik ki egyértelműen, melyik iskola tekinthető főeleminek, 1858-ban egy miniszteri rendelet határozta meg a főelemi iskola három fokozatát: 1. Olyan iskolák, amelyekhez két, vagy három alreál osztályt is csatoltak, 2. Szabály szerint szervezett fötanodák alreál tanoda nélkül, 3. plébániai főelemik, amelyek legközelebb állnak a falusi iskolákhoz.