Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

Báró Gerliczy Vincénével még nem osztották meg, azonkívül felesége nőjogon igényt tart­hat minden ingóságára és ingatlanára. Ez a kézirat nemcsak azt bizonyítja, hogy Sztanko­vánszky Imrének nem sok vesztenivalója volt, hanem azt is, hogy az osztrák megszállás első napjait, sőt heteit Pesten töltötte. 128 Pesten írta meg Jelsöbb rendelet értelmében"a hivatali tevékenységét igazoló beadványát is. Igazoló iratát a Cs. kir. Katonai, Politikai Központi Bi­zottmányhoz küldte. Úgy véljük, közölni kell a beadványt teljes terjedelmében. Ezt indo­kolja az összefoglaló jellege, valamint azon érdekessége is, hogy ez az egyetlen olyan írásos dokumentum, amelyben önmagáról, politikai nézetéről vallott. Az egyes szám harmadik személyben fogalmazott írás tényeket közöl, tárgyilagos. „Alulírott mint közelmúlt időszak köztisztviselője nevezetesen Tolna megye főispánja indít­tatva érzi magát felsőbb rendelet értelmében, hogy eddig hivatali tevékenységét a cs. kir. közp stb. előtt igazolja. Mindenekelőtt bátorkodik tisztázni politikai nézeteit és gondolkodás módját, amelynek megfelelően az alkotmányos monarchisztikus elvet és a dinasztiához való hűséget rendit­hetetlenül megőrizte, és meggyőződésében valamint szavaiban és tetteiben minden alkalommal mérsékletet tanúsított, amit széles és tekintélyes ismeretségi köre - bármilyen pártállásúak legye­nek is - igazolhat. Alulírott megkívánja továbbájegyezni, hogy Ó-felsége I. Ferenc József legkegyel­mesebb urunknak hódolatát írásban már néhány héttel ezelőtt, legutóbb azonban, mivel a rend és nyugalom fenntartása miatt a cs. csapatok bevonulásáig korábban nem hagyhatta el a megyét, már személyesen is kifejezhette Hg. Windis-Grátz tábornagy előtt. Alulírott hivatali tevékenységének igazolására az alábbiakat fűzi hozzá: a hivatali pályát már évekkel ezelőtt elhagyta, és nem kívánt újra erre a pályára lépni, amikor ezután múlt évi áprilisában mégis elfogadta a főispáni hivatalt kizá­rólag annak a morális kényszernek engedelmeskedett, ami az általánosan is általa tisztelt és vissza­utasíthatatlan bizalom rótt rá, aminek érdekében tudta és közreműködése nélkül a megye összessé­ge a minisztériummal egy kérvényt nyújtottak be; Ha a hivatal elnyerése e módjának jelenlegi tár­gyalásoknál nem is lényeges, de bizonyos összefüggése van, úgy e megfelelő hivatalos iratokból meggyőzően bizonyítható. Az átvett hivatalt alulírott a felelősség megállapított elvei sze­rint pontosan, de túlzás nélkül, mert ebben is mérséklet és jogérzet voltak irányító elvei. így sikerült neki ebben a mozgalmas időben is a rendet és nyugalmat a megyében fenntartani, a kedé­lyeket mindig nyugtatván, az elhangzott panaszokat jog és méltányosság alapján gyorsan rendeznie. Ezeket a sikereket és hivatali tevékenységnek módját dokumentálják a megye akkori viszo­nyai mellett a hivatali eljárások. Alulírott ugyanis semmitsem tett kizárólagos hatalommal, hanem mindent a megyét képviselő bizottmány részvételével és befolyásával, nyilvános határozatok formájában elrendelve, még akkor is, amikor múlt év szeptemberében Miniszterelnök által kor­mánybiztosnak lett kiküldve a megyébe. Ez a hivatali minőség amennyiben és csupán egy üres cím volt, mivel semmiféle díjazással nem járt és hatalmával ritkán élt, hatalmat, hatáskört nem kölcsön­zött neki. A hivatali ügyintézésben mint addig is a bizottmány bevonásával cselekedett. Ily módon intézték az újoncozást, amennyiben az megvalósult, valamint a kormány által rendelt népfelkelést a horvát-szlavón sereg ellen, amely a Tolna megye nyugati részét is érzékenyen érintette. Ezen a nép­felkelésen kívül nem volt második Tolna megyében, és a gerillák felállítása szerencsére elmaradt. A nemzetőrséget hosszabb szolgálatra utoljára múlt év augusztusban mozgósították, amikor alulírott még az országgyűlésen volt, tehát közreműködése nélkül. Nemzetőröket legutóbb több oldalról érkező hivatalos felszólításra részben a fölizgatott kedélyek megnyugtatására Bara­nyába vezényeltek, alulírott által azonban az első kedvező alkalommal rögtön még Gr. Nugent tá­bornok írásának vétele előtt visszahivatta. Gr. Nugent előbb említett írásában méltatta Tolna megye lojális szellemét, mely nyilatkozat még január 24-én, tehát jóval a megyét megszálló cs. csapatok közeledése előtt hangzott el, amelyet azután több mint 2000 személy részvételével lezajlott (febr.) 9-én tartott bizottmányi ülésen az Ő-Felsége I. Ferenc Józsefhez intézett hűségnyilatkozatban meg­ismételtek; amelyen még alulírott elnökölt mégpedig csupán azért, mert a rend és nyugalom fenn­tartása miatt aggódok erre felszólították, egyébként hivataláról, melyet nem kívánt és nehéz kelle­metlen körülmények között töltötte be már korábban lemondott volna, és békevágyának megfelelően a magánélet nyugalmába vonult volna vissza, és menekült volna a politikában való 533

Next

/
Thumbnails
Contents