Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

3) a felkelő magamagát látja el élelemmel, az utánpótlásról az otthon maradtak gondoskodnak; 4) kicsapongás megtiltva, fegyelmezettség az ellenállásban; 5) a községek készítsenek névjegyzéket a felkelőkről a felsőbb hatóságok számára; 6) a hadmozdulás Csapó Vilmos vezérlete alatt történjék.

49 A megmozdulás sikere attól függött, hogy a lakosság miként fogadja a népfelkelést. A propagandának éppen olyan jelentős szerep jutott, mint a fegyvereknek. Sztankovánszky Imre kormánybiztosi munkáján igen sok múlott. Az ország megmentése érdekében kiáltványban fordult Tolna lakóihoz. A megye szabad polgáraihoz címzett felhívása hazafias és meggyőző, érvei kézzel foghatóak. Az ország súlyos helyzetéből kell meríteni az erőt. A csüggedés helyett harcolni kell, hogy kivédhesse az ország a horvát veszedelmet. A tétlenség egyenlő a pusztulással. A népfelkelés, az ellenállás jelenthet reményt a horvátok jogtalan rabló hadjárataival szemben. Sztankovánszky Imre proklamációjában a személy- és vagyonbiztonságra és a népnek a polgári jogokkal együttjáró kötelességére hivatkozott. A kötelességek közül elsőként említette a veszélyben lévő szülőföld megvédését. Továbbá a nép hálával tartozik mindazoknak, akiknek a polgári jogok elnyerését köszönhette. A nép szabadságát pedig a nemesi rendektől kapta azzal, hogy „az úrbéri javadalmak átengedése mellett megosztván vele a közterheket is, melyeket addig egyedül csak a nép viselt, és megosztván vele egyszersmind a legbecsesb polgári jogokat is, melyeket a nép mind addig nélkülözött. E nagylelkű magasztos cselekvésért, melyet királyi helybenhagyás követett, dicsőség illeti az akkori nemes rendeket a jelen és utókor előtt... de méltán illeti a nép hálája is... "

5Ü Ez osztályának sajátos véleménye volt, de bizonyítéka annak is, hogy a nép segítsége nélkül a forradalom és a szabadságharc kilátástalanná válna. A népfelkelésre a lakosság tömegesen jelentkezett. A népfelkelők, illetve az újoncok összeírásátjárásonként úgynevezett összeíró választmány végezte. Munkájukat akadálytalanul bonyolították le, annak ellenére, hogy az őszi munka a férfiak többségét lekötötte.

51 A lelkesedés önmagában nem elegendő, fegyverekre is szükség volt. A megye gondoskodott a harci eszközökről, felszerelésről. Sztankovánszky Imre a miniszterelnöktől a vármegye részére 10 mázsa lőport és 40 mázsa ón kiadását kérte.

52 Az összeszedett 460 lőfegyver kiegészítésére a kormány még 500-at küldött. Ezen kívül több ezer kasza, kard és dzsida állt a népfelkelők rendelkezésére.

53 A népfelkelés szervezése sikeres volt, mert Tolna megye lakói rövid idő alatt, szeptember második felétől bármelyik percben mozgósíthatók voltak. Augusz Antal első alispánnak a rendelete alapján került Csapó Vilmos őrnagy a népfelkelők élére. Augusz is és Sztankovánszky Imre főispán-kormánybiztos is alkalmasnak tartották őt a népfelkelés irányítására. Csapó korlátlan hatalmat kapott. Önállósága a fegyveres harc vezetésére vonatkozott. A helyzettől függően úgy rendelkezhetett, ahogy a célszerűség, az ésszerűség diktálta.

54 Szeptember 22-én Sztankovánszky kormánybiztos olyan információkhoz jutott, amelyeknek alapján elrendelte az általános népfelkelést.

55 E nap a megye szabadságharcának, a nép gerillaharcának a kiindulópontja. A megye szeptember 22-én értesült Pécs városának megszállásáról is. Sztankovánszky Imre megbízta Augusz Antalt, hogy a hír valódiságáról bizonyságot szerezzen, és annak alapján a horvátok haladása ellen a még lehetséges védintézkedéseket Baranya megyével közreműködve tegye meg.

56 A hír igaznak bizonyult, azonban a megszálló csapatok útjának folytatását homály fedte. Az egyik változat szerint Mohács felé menetelnek, s a Duna partján haladva szándékoznak megközelíteni Pest városát. Hogy ez ne történhessék meg, a kormánybiztos utasítására Bátától Dunaföldvárig a Dunán közlekedő kompokat, dereglyéket, ladikokat, mindenféle szállítóeszközöket a túlsó parton elrejtették, vagy megsemmisítették. A végrehajtásért Kiss Ferenc, a dunaföldvári járás főszolgabírája volt a felelős.

57 Sztankovánszky Imre döntését a szomszédos Somogy megye alispánjának levele is megerősítette. A legpontosabb, leghelytállóbb hírek tőle származtak a megszálló seregek útirányáról. Csapó Vilmos őrnagyot arról tudósította, hogy megyéjét 523