Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

Jelacic csapatai elérték. Arról is szólt az alispán, hogy semmiféle óvintézkedést nem tettek az ellenség feltartóztatására. A megyebeli földesurak gondoskodtak az átvonuló horvátok élelmezéséről. Somogyban az ellenség 4 részre oszlott: 10 000 fő Marcali, 8 000 fő Kaposvár, 12 000 fő Pest felé, 10 000 fő Balaton, azaz Veszprém felé indult. A csapatok igen jól felszereltek fegyverrel, lőszerrel és ágyúkkal. Feltehetően a horvátok a dombóvári járás felől lépnek a megye területére.

58 Az előzetes értesülések helyességéről Csapó és Sztankovánszky Imre meggyőződhetett szeptember 24-én. A Somogy megyei Szilről, Törökkoppány irányából Hartlieb parancsnoksága alatt közelgő hadosztály Tolna megyei bevonulását erre a napra jelezte. Táborhelyéül Ireget nevezte meg. Hartlieb seregének élelem és egyéb szükségleteit előre közölte: „45 öl fa, 9000 kenyér, méghozzá 3 font 8 lat, ezenkívül 16 800 fél adag bor, ezenkívül 85 mázsa marhahús, 330portió zab, 330portió széna, amit az egész környéknek erre a napra a helységekben készenlétbe kell helyezni, hogy a csapatok rögtön bevonulásuk után vételezhessék. Továbbá szükségük van 120 szekérre és 16felszer számozott lóra stb... "

59 A mennyiségekből következtethettek a sereg nagyságára és összetételére. Csapónak és Sztankovánszkynak nem sok ideje volt az óvintézkedések megtételére. A jelzett napon a horvátok megszállták Tolna vármegye felső részét, Ireg határában tábort ütöttek. A helybéli lakosságot nem háborgatták, a falvakban nem fosztogattak, nem erőszakoskodtak.

60 A híresztelések ellenére ez a sereg harci szellemét és fegyverzetét tekintve nem tartozott a legkatonásabb katonai alakulatokhoz. Számuk körülbelül 10 ezer főre tehető, a 600 kiképzett katonán kívül a nagyobb része rosszul felszerelt népfölkelő volt. Hartlieb csapatai rövid pihenés után útjukat folytatták a Fejér megyei Mezőkomárom felé.

61 A tolnai népfelkelés első szakasza fegyveres összecsapás nélkül záródott le. Ez az idő csupán a helyzetfelismerésre, a felkészülésre volt elegendő, ezért Csapó Vilmos a járás lakóit nem mozgósította. A tolnai népfelkelés katonai irányítására Csapó személyében kiváló egyéniségre leltek. A döntése előrelátó és reális volt.

62 Ezekben a napokban Sztankovánszky Imre főispán-kormánybiztos a kusza, pontatlan hírek között eligazodva mepróbált azonnal intézkedni. Körültekintően, a tények ismeretében adta ki utasításait. Azonban korlátlan kormánybiztosi hatalmával nem mindenkor élt. A népfelkelés előkészítő és szervező munkáját megosztotta az első alispánnal. A későbbiekben ez gondot okozott, mert a katonai ügyekben maga a főparancsnok, Csapó Vilmos is és a nemzetőrtisztek is hol Augusz Antalhoz, hol Sztankovánszky Imréhez fordultak. Holott a honvédelmi kérdésekben kizárólag a kormánybiztos eljárása volt a mérvadó. Erről a kizárólagosságról lemondott Csapó és Augusz javára. Természetétől, egyéni beállítottságától távol állt a katonáskodás. Nem vállalkozott a konkrét katonai döntésekre. Viszont az élelmezés ügyében határozottságot mutatott. A miniszteri rendelethez híven az élelem kiadását megtagadta. Az ellenség csak sarcolva szerezhette be a napi élelelmszükségletét, minden bizonnyal az Esterházy uradalomból." Riasztó hírek érkeztek a horvátok újabb inváziójáról. A támadást a szomszédos Fejér megye felől jelezték. A jelentések szerint az ellenség egyik hadosztálya Sárszentmiklóson át Dunaföldvár felé tart, ahol a dunai, átkelést tervezték. A hadvezetés és a megye komoly fegyveres akcióra készült. Jelentős haderőt vontak össze a dunaföldvári pont megerősítésére.

64 Általános népfelkelés bontakozott ki. A megye minden pontjáról megindult a segítség, sőt a Solton gyülekező kunok is felajánlották támogatásukat.

65 Hiábavaló volt minden előkészület. A horvátok nem fenyegették Tolnát Fejér megyéből. így szeptember 28-án Görgey őrnagy parancsára kiindultak a Dunaföldvárra vezényelt zászlóaljak. Szárazon és vizén a csapatok Adony és Ercsi felé tartottak. Ezeket a zászlóaljakat a Velence körül táborozó honvédek kiegészítésére indították el. Kossuth az ország megmentésére minden erőt ide irányított. A magyar vezérkar ezen a környéken szándékozott megütközni Jelacic seregével, és eddig oly gyors és akadálytalan előnyomulásukat megállítani.

66 A „dunaföldvári hadmozdulat" egyetlen előnye, hogy a népfelkelők serege készen állott egy esetleges újabb akcióra is. Csapó úgy határozott, hogy a Dunaföldvár alá sereglett népet itt és a környéken készenlétben tartja. A hatalmas tömeget egysze524