Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513
Az OHB a kormánybiztosi intézményre támaszkodva látta el a honvédelmi feladatokat. A kormánybiztosi intézményi 848/49-ben az állam működésében a kormány és a helyi hatóságok között álló végrehajtó és intézkedő szerv volt. A forradalmat vezető liberális középnemesség balra tolódásával változott forradalmi szervezetté, és egyben hatalmi intézménnyé. Kialakulása a Batthyány-kormány idejére esett, de csak ekkor, a fordulat után tett szert nagyobb jelentőségre. A biztosi intézmény sajátos arculatát, főbb jellemzőit az általa megoldandó feladatok alakították ki. Helyének és a biztosi hatáskör jellegének elvi megfogalmazásával 1848/49-ben próbálkoztak, de egyszerűen a korábbi gyakorlatot folytatták. A forradalom és szabadságharc ezen intézménye formailag a királyi biztosi hivatal felelevenítése volt, attól azonban tartalmilag különbözött. 45 Az ország szempontjából kulcshelyzetben lévő megyék kaptak kormánybiztost. Tolna megyét katonai területnek tekintették, hiszen a közvetlen horvát veszéllyel most már itt is számolni kellett. A rendkívüli állapot rendkívüli intézkedésekkel járt együtt. A helyzet megkövetelte a különleges hatalommal megbízott kormánybiztos jelenlétét. Sztankovánszky Imre főispáni hatáskörének bővülését a kormánybiztosi kinevezése követte. A kinevezési okiratát szeptember 22-én kapta kézhez, mely szerint: „Bízván Önnek buzgó hazafiságában s erélyességében, miszerint a hazának jelen vészes perczeiben annál hasznosabb szolgálatokat tehessen, Önt Tolna Vármegyébe kormánybiztosul nevezem ki és felhatalmazom, hogy mind a népfelkelés, mind a honvédsereg szaporítása tekintetéből alakítandó toborzás iránt kiadott rendeleteimnek minél gyorsabb minél sükeresebb-foganat szerzése végett mind azt megtehesse, mit e részben jónak, hasznosnak és czélszerünek találand és miután az ellenségnek egy csapata Vas, másik Veszprém, a harmadik pedig Baranya, Tolna és Fejér megye felé indul, azon ellenséget ezen rendeletem vételével rögtön mindenképpen gátolja, hátráltassa, az eleséghez jutásba akadályozza a lakosságnak telkesítésével eszközölje azt, hogy az említett ellenség a magyar hazába legkisebb segélyre s táplálékra sem találván, előnyomulása lehetetlenné tétessék. ' ,46 A megbízatásról szóló rendelkezés a biztosi teendőket összefoglalva, egyben útmutatóul is szolgált a további tennivalóihoz. Kormánybiztosi ténykedésének kezdetén a vármegyei tisztikarban némi változás történt. Dőry Frigyes másodalispán tisztét Perczel Béla vette át, aki Sztankovánszky Imre leghívebb követőjének és segítőtársának bizonyult a hivatali életben is. Más megyei tisztségekben bekövetkezett cserék a vezetés minőségi összetételét nem érintették. A horvát támadás visszaverésére, az ország belseje felé irányuló előretörésük megállítására Batthyány Lajos miniszterelnök Dunántúl lakóit általános népfelkelésre hívta. A szorult, kilátástalan helyzet tette szükségessé a felhívást, ugyanis Jelacic fő erői, amelyet személyesen vezényelt, Várasd felől Nagykanizsa felé nyomult előre. Tíz nappal később indult jobbszárnya Pécs felé tartott. A fő erők egyes csapatainak és a Kari Roth vezette jobbszárny átvonulása is várható volt a megyén. A tervek szerint a két erő Székesfehérvár tájékán egyesülve Pest ostromára készült. 47 A Dunántúlon meghirdetett általános népfelkelés keretében Sztankovánszky Imre Tolna vármegye teljhatalmú kormánybiztosaként a helyi ellenállás, a tolnai népfelkelés és toborzás legfőbb irányítója volt. A cél Tolna megye területén az ellenség gyors előrejutásának megakadályozása, késleltetése nyílt csaták nélkül, tehát a gerillaháború. A falusi lakosság dolga a betolakodók nyugtalanítása, harci fegyelmének megbontása, az élelem elrejtése, utak és hidak rombolása. 48 A siker érdekében a szervezettség, a felkészültség elengedhetetlen volt. A megyében a népfelkelés szervezését és az újoncozást párhuzamosan végezték. Hol az egyik, hol a másik került előtérbe, aszerint, ahogy azt az események megkövetelték. Október elejéig a népfelkelés volt napirenden. A tolnai népfelkelés eseményei a horvátok háromszori megjelenéséhez kapcsolódtak. A horvátok várható előnyomulási tervének ismeretében foghattak a nép mozgósításához. Tolnában a lakosság helyi összefogását a következőképpen képzelték el: 1) minden házból egy személy köteles a felkelők közé állni; 2) a pusztai cselédek is; 522