Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

záállásában kereshetjük. Az „ókéri esetet" a 3. és 4. tolnai zászlóaljak vitézsége és Csapó Vilmos nemzetőreinek ozorai sikere feledtethette el az országgal.

40 Sztankovánszky Imre főispáni hatásköre szeptember első napjaiban már kiterjedt a katonai ügyekre is. Az ország nehéz helyzetben volt. Jelacic seregeivel a határ átlépésére készülődött. Európában a forradalmak sorra elbuktak. Az udvar a magyarországi forradalom leverésére összpontosította minden erejét.

41 A magyar forradalom magára maradt és fel kellett készülnie a márciusi vívmányok megvédésére. Központi kérdés lett a honvédzászlóaljak szervezése és az újoncozás. Ezt tükrözte Szemere Bertalan belügyminiszter augusztus 30-i levele is. Ez a miniszteri leirat Sztankovánszky Imrét már feljogosította a kormánybiztosi teendők gyakorlására. A kormánybiztosijogkör megnyilvánult befolyásának és személyes felelősségének a növekedésében. Az ország súlyos helyzete megkívánta a megye első tisztviselőjétől, hogy a rendeletek, utasítások végrehajtásáért ne csak felügyeljen, hanem azok cselekvő részese is legyen. Sztankovánszky Imre kibővült főispáni jogait a katonaállítás kellő lebonyolításában érvényesíthette. E kérdésben a belügyminiszter igen határozottnak mutatkozott. „Ha a törvényhatóságok rendkívüli tevékenységet fejtenek ki, csodákat mívelhetnek, ha nem, elvesztünk. Öntől függ, hogy lelket adjon az embereknek. Álljon élére tűzzel, tekintéllyel, hatalommal. Ami a katonaságfelkészítésére szükséges, a részben hajlandók vagyunk hatalom-szóval élni. A gyár csak a hazának fog gyártani, a mesterember csak nekünk fog dolgozni. A forma most semmi, ha nem lehet másképpen sikerre jutni. E szempontból induljon ki Ön, mert én nem kérdem megtett-e mindent, megtartotta-e a formát, hanem én számon az eredményt követelem. "

n Az újoncozás sikere érdekében tehát Sztankovánszky Imre teljes rendelkezési jogot kapott.

43 A miniszteri rendeletet tényként fogadta, és úgy cselekedett, ahogy elvárták tőle. A horvát kérdésben, az újoncozásban és egy leendő háborúban várható magatartása részben felmérhető. Ismeretes, hogyan vélekedett a nemzetiségekről. Tolna megye is soknemzetiségű megye volt. Sztankovánszky Imrének programjában is gondolnia kellett a helyi nemzetiségekre. A liberális nemesség képviselte elvet vallotta. Az „egy nemzet, egy nyelv''híve volt. Bár igen hamar felismerte, hogy a horvátok törekvései, fegyveres akciói komoly gonddal járhatnak. Vállalkozott a katonaállításra, a honvédtoborzás sikeres megvalósítására. Ügybuzgalmára, hivatalnoki beállítottságára építve a szabadságharc alatti közreműködésére számítani lehetett. E tulajdonságait a minisztérium is méltányolta. Meghagyták főispáni tisztében, sőt teljhatalommal ruházták fel. Talán nem is egészen rászabott feladatokkal kellett megbirkóznia, de a kormánynak elsősorban a rendeleteket pontosan végrehajtó emberekre volt szüksége. Sztankovánszky Imre és a megyei liberálisok számára a tettek ideje valójában szeptembertől kezdődött el. KORMÁNYBIZTOSKÉNT AZ I. OSZTRÁK MEGSZÁLLÁS ELŐTT ÉS UTÁN Altalános népfelkelés Jelacic seregei ellen Az önvédelmi harc szükségessége és vállalása határozta meg az elkövetkező hónapok mindennapjait. Szeptember az ellenállási szellem erősödésének, a szabadságharc megindulásának a hónapja. Jelacic szeptember 11-i betörése az országba konkrét védelmi intézkedéseket kívántak. Ebben a helyzetben szükség volt a szabadságharcot irányítani képes és tudó kormányra. Kossuth Lajos elnökletével megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB), amely az ellenállás katonai és polgári megszervezését vállalta, az ország további sorsát kézbe vette. Ez a mindent meghatározó lépés a nemességet, sőt a liberális nemességet, a vezetőket is megosztotta. A szeptemberi fordulatot helyeslők vagy elfogadók, azaz a liberálisok még mindig számottevő csoportja kész volt cselekedni szabadságharcosként az ország érdekében.

44 521