Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

nyán hallgatják ki. A vád szerint az „urahagyott csavargó Rebeka nevű Szajha" két hajszállal elcsábította szeretőjét. Amióta megtörtént a szerelmi varázslat, nem érdekli Nagyot sem családja, sem vagyona, hanem mindenfelé követi a csavargó Rebekát. Valamennyi tanú jámbor, családszerető férjnek ismerte Nagyot mindaddig, amíg Rebekát házába nem fogadta fonóasszonynak. Csak a férfi ítélete ismeretes (50 botütés). Tolna Megyei Levéltár. Causae criminales iii. 254. 33-34. Téring Jánosné, Partorin Anna 47 éves luteránus gyönki és Kriszt Jánosné, Lisz Mária 58 éves luteránus, korábban varsádi lakosok boszorkánypere Simontornyán 1757ben. A vád szerint Téringné sövénykaróból varázsolt lovon nyargalt a Gellért hegyi és hidasi boszorkányszombatokra. Krisztné pedig a hideglelésben szenvedő Pajer András hátán, hajnali háromkor a falu határában levő varsádi malomig lovagolt. A gyönki Kleber Péter esküdt és Topp lovaskatona azt állították, hogy Krisztnét meztelenül találták vajköpülő házában, ezért azt fontolgatták, hogy felgyújtják s elégetik a „boszorkányt". A tanúk egy része nem tartja épelméjűnek Pajer Andrást; Krisztné vajgyűjtésben elért kimagasló eredményeit azzal magyarázzák, hogy jól tartotta teheneit, szakszerűen takarmányozta őket. Az ítélet hiányzik. Tolna Megyei Levéltár. Sedrialia criminalia iv. 84. 35. Maszath Erzsébet (Gergely Jánosné) 20 éves katolikus Tolnanémedi kanászának felesége elleni boszorkányper Simontornyán 1759 márciusában. A vád szerint többed magával „lóvá tette" a helybeli csizmadia fiát, Fábián Györgyöt („Csizmazia Gyuri"). Amikor a szomszédasszony agyonverte Maszath Erzsébet libáit, a sérelmezett 3 fütyöléket akasztott a füstölőbe, remélve, hogy kitudódik a tettes. A falu elöljárói szerint Csizmazia Gyuri elmondta nekik megrontása („a szépasszonyok tálába hágás") történetét. A vádlott másodízben is kitart vétlensége mellett. A bíróság ítéletét nem ismerjük. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iv. 108. Közli: Schram II. 519-521. 36. Jámbor Jánosné, Virág Jutka másként Rusinka 32 éves katolikus, kalocsai lakos a Tolna megyei Pálfán táltosnak adta ki magát. A kalocsai úriszék 1764 augusztusában kihallgatja a vádlottat, aki bevallja, hogy a hiszékeny pálfaiaktól pénzt, ágyneműt és ruhákat csalt ki, mondván: a Budán sebesülten fekvő táltostisztet el kell látnia, gyógyulásáért miséket szolgáltat, ezért az hálából megmutatja, hogy hol vannak a kincsek elrejtve. Az áltáltosok vezére egy 360 éves ember, Virág Jutka „öregapja". A pálfai elöljáróság leírja a perbefogott külsejét: szeplős, sánta, félszemén hályog van. Egy szekérre való asztal- és ágyneművel, sok ruhával megszökött. Hat bíró szavazott Virág Jutka halálára, öten időleges büntetésre. De a vádlott 4 hónapos terhesnek mondta magát, ezért 1764. augusztus 8-ig bizonyítania kell állítását. A következő év június 26-án újból ítélkezik a bíróság: a zombori hóhér hajtsa végre az ítéletet június 28-án 9 órakor. Kalocsai Érseki Levéltár. Úriszéki perek. 1764. Közli: Schram III. 220-223. 37. Frekkin Éva dunaszentgyörgyi születésű, bátaszéki nevelőszülőkhöz kihelyezett katolikus cigánylány 1782. április 18-i vallatási jegyzőkönyve. A lopással vádolt - feltehetően 8 tagú - bűnszövetkezet tagjaként véghezvitt károkozásokat boszorkányszervezet műveként tünteti fel. Ilymódon másfél évtizeddel a boszorkányperek beszüntetése után készült periratból megismerhetjük a boszorkányhit számos elemének továbbélését. Az ítélet hiányzik. Tolna Megyei Levéltár. Sedrialia criminalia iv. 774. No. 19. 444