Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

38. Baksa Mihály miszlai lakos büntetőpere Szekszárdon (1818. április-május). A korábbi években falusi bíróként számos ellenséget szerzett, akik közül egyesek a falusi elöljáróságba kerülve támadást indítottak ellene. Baksa elismeri a törvényszék előtt, hogy babonaságot követett el, amikor méhtolvajainak kinyomozása végett - szülei tanácsára - a kasból kihullot méhet és emberi lábnyomokat zacskóba kötve egy koporsóba tétetett. Úgy gondolta, hogy ettől a varázslástól a tolvajok ágynak dőlnek. Hozzátartozóik „ráizentek" Baksára, hogy oldja fel kötésükből. A vizsgálatot vezető szolgabíró "paraszti tudatlanságon épült" dolognak nyilvánítja Baksa megvádolását. A törvényszék ítélete ismeretlen. Tolna Megyei Levéltár. Sedrialia criminalia iv. 4666. 39-40. Kalocsai Éva 35 éves katolikus szekszárdi kofa és Sárközi Bábi tolnai születésű, 26 éves szekszárdi lakos táltospere 1848. április-májusban Szekszárdon. Mindketten cigányok. A vád szerint Popovics Józsefné szekszárdi lakost azzal hitegették, hogy ha 350 forintot ad nekik, akkor a táltosok segítségével kamrájának padozata alól egy kazánra való ezüstpénzhez fog jutni. A bíróság ítéletét nem ismerjük. Tolna Megyei Levéltár. Sedrialia criminalia iv. 9996. II. BOSZORKÁNYHIT ÉS AZ ÜLDÖZÉSEK HÁTTERE Babona, mágia, boszorkányhit A hiedelem, amit a szakirodalom „belief'-nek nevez: „Valakinek valamiről alkotott kellően meg nem alapozott, helytelen, téves véleménye."

1 Olyan vallási képzetként is felfogható, amelyet az egyházak nem sorolnak hittételeik közé, hanem babonának minősítik. A babona természetrajzában az egyén élete nem folyhat elszigetelten a társadalom egészének sorsától. A hiedelem szinonimájaként is felfogható babonás gondolkodásmód ezért kapcsolatot, analógiát keres (és talál) az események között. Elégeti a boszorkányfogta seprőt, s lám, ezzel megsemmisítette a félelmetes bűvös tudományt. A szignatúra-tanként ismert elmélet szerint minden növény külső formája megmutatja, hogy segítségével melyik betegség gyógyítható. így pl. a sáfrányt a sárgaság ellen használták, míg a vese alakú bab fogyasztását a vesebetegek gyógyítására ajánlották. Bátán a sárgaságba esett emberek 9 napig sárga szalagot hordtak ruhájukon, majd a szalagot a határban valamelyik keresztútnál eldobták.

2 A babona főeleme a természet ismeretlen erőitől való félelem. Ebből következik a haszonelvű célja is: a gonosz ártalmainak megakadályozása és az egyén boldogulására irányuló törekvés. Célja eléréséhez mágikus eszközöket használ. A legegyszerűbb gesztustól az összetett rítusokig. A mágikus eljárás olyan cselekmény, amelyet az ember valamely cél eléréséért, a mágia hagyományos eszközeivel hajt végre. Más szóval: az események befolyásolásának „művészete", amikor is a mágiát alkalmazó személy olyan titkos tudomány birtokában érzi magát, amellyel egyrészt hasznot húz, másrészt kárt okoz ellenségének. Alapja az a hiedelem, hogy az ember bizonyos körülmények között befolyásolni kénytelen az események menetét. A vető asszony a bő termés végett a földre ül, a dagasztó asszony mellét megfogja a férje, hogy a kenyér jól megkeljen, majd megtapogatja a fenekét, hogy a sülő kenyér középen meghasadjon. Ezt a cselekményt varázslásnak nevezzük.

3 445