Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Pari Pálfi Testvérek 65 q napi teljesítéssel Kurd Varga malom 150 q napi teljesítéssel Gyulaj Orosházi-féle malom 72 q napi teljesítéssel Tamási Hirt-féle malom 80 q napi teljesítéssel

200 1951 nyarán megalakult a Tolna megyei Malomipari Egyesülés, és ettől kezdve az Egyesülés felügyelete alá tartoztak a megye eddig már államosított, és körzeti malmai.

201 Az Egyesülés már 1951. szeptember 6-án tárgyalta a malmok racionalizálási és műszaki fejlesztési problémáit. Maga a racionalizálás a cseretelepek ésszerű átrendezését, a szükséges helyeken újak felállítását, a malmok korszerűsítését - elsősorban villamosítását -, őrlőkapacitásuk növelését jelentette. Ezen a tárgyaláson tulajdonképpen kialakultak az egyes malmokhoz tartozó cserekörzetek. 26 malom tartozott ekkor a Malomipari Egyesüléshez. Az egyes malmok ellátási területe a következő szerint alakult: Bátaszéki Hengermalom: villanymeghajtású, vegyes őrlésű, napi 220 q kapacitású malom. Cseretelepei: Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Mórágy, Várdomb. Körzetében már csak Bátán maradt működésben egy magánmalom, melynek leállítását az év végére javasolták. Hangsúlyozták, hogy csak akkor állítható le, ha a község zavartalan ellátását a bátaszéki malom biztosítani tudja. A cseretelepekre a szállítást egy db. 3 tonnás gépkocsival látják el. Bonyhádi Hengermalom: villanymeghajtású, 500 q napi őrlőkapacitású, vegyes őrlésű malom, mely távolsági kereskedelmi őrlést is végez. Cseretelepei: Aparhant, Bonyhád-külterület, Hidas, Kakasd, Mecseknádasd, Mőcsény, Nagymányok, Szászvár. Körzetében a nagymányoki Czinner-féle magánmalom leállítandó, így magánmalom nem marad. A malom 2 db 3 tonnás gépkocsival rendelkezik. Decsi malom: villanymeghajtású, 150 q kapacitású, vegyes őrlésű malom. Csereteleppel nem rendelkezik, azonban a körzete figyelembevételével szükséges 200 q kapacitásúra felemelni, és ezzel együtt raktárkapacitását is növelni. Dunaföldvári Hengermalom: gőzhajtású, vegyes őrlésű, 360 q kapacitású, mely távolsági őrlést is végez. Cseretelepei: Előszállás, Bölcske. Körzetében a bölcskei Bors-féle magánmalom év végéig leállítandó. A malom műszaki fejlesztési tervében, 1954-re villamosítás szerepel, és kapacitását 400 q-ra emelik. Gyönki malom: gőzmeghajtású, vegyes őrlésű 150 q-ás kapacitású malom. Csereteleppel nem rendelkezik, körzetében magánmalom nem működik. Tekintettel arra, hogy meghajtóereje elég rossz állapotban van, 1952. évben villamosítandó. Dombóvári malom: gőzmeghajtású, vegyes őrlésű 683 q kapacitású, mely távolsági őrlésen kívül exportőrlést is végez. Cseretelepe nincs, körzetében magánmalom nem működik. Ideiglenesen Tamásit látja el, mert a tamási malom építés miatt nem üzemel. Györkönyi malom: barnaszéntüzelésű, szívógázmeghajtású, vámőrlést végző malom, napi 80 q-ás kapacitással. Kizárólag a község ellátását biztosítja, de azt is csak vámőrlési csúcsidényben, egyébként a nagy dorogi 120 q-ás állami malom látja el a települést. Hőgyészi malom: villanymeghajtású, vegyes őrlésű, 230 q búza, és külön 70 q rozs kapacitású malom. Körzetében jelenleg magánmalom nem működik. Cseretelepet létesítenie kell Zomba és Tevel községekben, valamint Regölyben. Iregszemcsei malom: villanymeghajtású, vegyes őrlésű, 180 q búza, és külön 70 q rozs kapacitású malom. Cseretelepei: Magyarkeszi és Nagykónyi, melyeket lovaskocsival lát el. Körzetében még Nagyszokolyon működik magánmalom, mely a tamási malom beindulásakor leállítandó. 408