Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

napjától az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet hatályba lépéséig (1949. december 28.) eltelt időben bármikor elérte a 10 főt. b) Valamennyi villamos energia termelő és elosztó vállalatot, valamennyi nyomdaipari vállalatot, mindazokat az öntödéket amelyeknél a munkavállalók összlétszáma az a) pontban meghatározott időben elérte az öt főt, valamennyi malmot, amelynek napi örlőképessége elérte, vagy meghaladta a 150 mázsát.

196 A rendelet végrehajtásaként a megyében 18 malmot államosítottak; ezek a következők: Bátaszék Bácsbokodi Hengermalom Bonyhádi Hengermalom Decs Sárközi Hengermalom Punaföldvár Hengermalom Dombóvár Hg. Eszterházy Uradalom hengermalma Gyönk Baldauf Lajos malma Györköny Koch János malma Hőgyész Karádi Hengermalom Iregszemcse br. Kornfeld-féle malom Lengyel Magyar Nemzeti Múzeum gr. Apponyi Sándor-féle Alapítványi Uradalom malma Mözs Első Mözsi Gőzmalom Rt. Nagydorog gr. Széchenyi Domokos malma Ozora Markos testvérek malma Paks Szabó Györgyné-féle malom Pincehely Fáy János malma Simontornya Müller malom Szakály Grabenau-féle malom Szekszárd Fekete István malom

197 Ezzel az intézkedéssel tulajdonképpen elindult a megye malomiparának átszervezése, és a malmok racionalizálásának folyamata, mely több lépcsőben történt. Az államosított malmok a Dél-Dunántúli Malomipari Egyesülés felügyelete alá kerültek. Az Egyesülés elkészítette 1950 novemberében az első racionalizálási ütemtervet. Ekkor tárgyalás alá került 35 malom ügye, amelyből 32-őt leállítottak. A malmok leállításával kapcsolatban a legfőbb szempont az volt, ha valamely malomházhoz néhány kilométerre volt már állami, és olyan kapacitással dolgozott, hogy zavartalanul el tudta látni a környéket, akkor a kisebb malmokat leállították, és cseretelepeket létesítettek. A leállított 32 malom napi összkapacitása 904 q volt. A környező állami malmok ekkor 1190 q felesleges őrlő kapacitással bírtak, így megállapítást nyert, hogy: „a közellátás szempontjából a leállítások következtében semmilyen zavar nem fog felmerülni, mivel az állami malmoknak ezenfelül még marad szabad kapacitása. "

m Ezen a tárgyaláson még működésben hagyták a faddi Müller-malmot, és Schönweitz Miklós paksi malmát, valamint a Kölesdi Szatori malmot mint később államosítandó körzeti malmokat.

199 A következő lépésként az MDP Titkárságának határozata szerint az élelmezési miniszter 1951. június 15-én igénybe vette a körzeti malmokat is, amelyek a Dunántúli Malomipari Egyesülés hatáskörébe kerültek. Ez a rendelet 9 malmot érintett: napi teljesítéssel napi teljesítéssel napi teljesítéssel napi teljesítéssel napi teljesítéssel 407 Kölesd Szatori malom 70 q Tengelic Márton malom 80 q Tolna Első Tolnai Gőzmalom 90 q Fadd Müller malom 75 q Dunakömlőd Ambrózy malom 30 q