Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

A tőkés malomipar kibontakozása Mint minden iparágban, így a malomiparban is megindult a XIX. sz. végén a tőkekoncentráció, és különféle ipari csoportosulások jöttek létre. A malomiparban először a fővárosban alakultak ilyen jellegű társulások, legelterjedtebb formában malomkartelleket alakítottak. A kartellen belül szabályozták a liszt egységes számjelzését és csomagolását, az eladási és szállítási feltételeket, az üres zsákok visszavásárlását. Mindezeken kívül a leglényegesebb intézkedések az árak alakítására, és a termelés kontingentálására vonatkoztak. A már említett üzemszabályozó intézkedéssel, amellyel elsősorban a lisztkészletek felhalmozódását akadályozta meg, növelte az árakat is. A heti üzemszüneti napok számát a malmok őrlőképességére szabták, és csak a napi 400 métermázsa őrlőképességű malmokra vonatkozott.

21 A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a kartellre lépő malmok a százdfordulón pl. kibéreltek 4 fővárosi malmot, és bérleti összeget fizettek tulajdonosaiknak a termelés szüneteltetéséért. Ezzel a Budapesten őrölt, minden métermázsa liszt ára 3,5 fillérrel növekedett.

22 Központi törekvések is voltak az ipar fejlesztésére. Az első iparfejlesztési törvény 1881. évi 44. te. volt,

23 melyet az 1890. évi követett, és szélesítette a kedvezmények körét.

24 Az állami iparfejlesztés mértéke a XIX. század második felében az alábbiak szerint alakult: 1868-1880 között 0,4 millió korona, 1881-1890 között 1,3 millió korona, 1891-1906 között 20,0 millió korona volt.

25 Ipari fejlődés tekintetében megyénk nem tartozott a jól iparosodó területek közé. A már előbbiekben is idézett közgazdászunk érdekes számításokat végzett. Összehasonlította 11 vármegye ipari állapotát, s köztük Tolna megyéét látta a leggyengébbnek.

26 A főként mezőgazdasággal foglalkozó területen szinte természetes lenne, hogy a malomipar látványos fejlődését figyelhessük meg, ezzel szemben csak igen lassú változást tapasztalunk, és az sem a várt irányban történt. Az 1894. évi malomstatisztika szerint a malmok száma: Nagyobb berendezésű gőzmalmok Egyszerű berendezésű gőzmalmok Nagyobb berendezésű vízimalmok Egyszerű vízimalmok Szélmalmok Szárazmalmok Összesen: 17277 362

2 A megye lakossága 1900-ban 253 182 fő volt.

28 A termelt két kenyérgabona mennyisége 1904-ben: Búza 637 548 mázsa, Rozs 218431 mázsa, Összesen 855 979 mázsa.

29 MagyarTolna országon megyében 122 10 788 24 81 8 (gő: i és víz kis ber.) 12439 254 650 4 3197 62 383