Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Nevezett közgazdászunk számítása szerint vármegyénkben az 1 főre eső kenyérfogyasztás 230 kg-ra tehető évenként. Ez alapon a megye belfogyasztása búza-rozsból 580 000 q. Vagyis kivihetnénk a két fő kenyértermékből mintegy 275 000 métermázsát. Ennek fele lemegy rostálásra és vetőmagszükségletre, marad tehát 130-140 ezer métermázsa. (Beszáradást, romlást, ipari célokra való felhasználást nem is számítva.) Igen kedvező viszonyok között ez meg is duplázódhat, de normális körülmények között meg sem közelíti a belfogyasztás mértékét.

30 És hogy ez mennyire igaz, mutatják az 1894. évi őrlési eredmények. A két legfontosabb kenyérgabonából mindössze 308 718 q-át készítettek malmaink. Az őrlemények közül számottevő volt még az árpa 20 075 q, és a kukorica 30 402 q mennyiségben.

31 A legfontosabb megállapítás pedig az, hogy: „vagonok százai és a Duna-menti részekről uszályok hosszú sora viszi el a kenyérgabonának túlnyomó részét, hogy másutt lisztté őröljék."

32 A gabonakereskedelem pedig oly mértékben csökkent, hogy a dunaföldváriak panasza szerint: „a végmegsemmisüléstől lehet tartani. *

3 Tehát a megállapított tények egyben igazolják malomiparunk alacsony színvonalát. Már a puszta számadatok is elgondolkoztatok, hiszen a 362 malomból 254 egyszerű vízimalom, melyek csak sima őrlést végeztek. A gőzmalmok közül is mindössze tíz volt nagyobb berendezésű.

34 A malomiparban foglalkoztatottak száma 1890 és 1900 között 26,5%-kal csökkent megyénkben. De felmerül a kérdés, hogy ez milyen irányba mutat? Ugyanis Győr megyében is csökkent 35,5%-kal a malomipari munkásság, de ezzel szemben a megyeszékhelyen, Győrben 36,2%-kal nőtt

35

, mivel a nagymalmok a városban épültek. Az ilyen jellegű változás nálunk elmaradt. Egyedül Dunaföldváron indult el 1891-ben a kezdeményezés, hogy 600 000 Ft alaptőkével egy nagyobb gőzmalmot építsenek.

36 Akkor a kérdés továbbra is fennáll, hova lett az ipari lakosság? A válasz: a megye minden 25-dik lakosa útlevelet váltott, és távoli országokban próbált jobb megélhetést keresni.

37 De ez a gond nemcsak Tolna megyei, hanem a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alá tartozó több megyében is hasonló. A vidéki malomipar hanyatlását nemcsak a kor közgazdásza, hanem Molnár Antal paksi, kamarai tag is így látta: „A vidéki malomipar végpusztulása felé közéig. S ettől már alig lehet visszatartani. A vidéken a kismalmoknak csak igen kevés dolgok akad már, mert a régi berendezés mellett a műmalmokkal nem concurrálhatnak. A nép pénzre szorulván eladja minden gabonáját, s úgy a vagyonosabb, mind a szegény osztály a szűken kimért szükséglet szerint gőzmalmi lisztet vesz. Arra, hogy a fogyasztók - mint régebben - a vásárokon gabonát vegyenek, s azt lisztté őröltessék, nincs eset, mert először ehhez nincs elegendő pénzök, másodszor pedig, mert a vidéken a gabona ára nem kisebb, mint a műmalmok által vett gabonáé s aztán a kismalmokban való őrlés olyan költséges, hogy a kész gőzmalmi liszt sokkal kevesebbe kerül, s hozzá még jobb is. Ez oknál fogva Paks vidékén minden száraz és vízimalom eladó, s bármilyen potom áron kínálják is, mégsem akad vevőjük."™ A kamara ülésein is több alkalommal megvitatták a malomipar helyzetét, és azt igen súlyosnak találták. A megoldást abban látták, hogy meg kell győzni a molnárokat malmaik modernizálásáról, a kezdetleges berendezések kicseréléséről. Esetleg a malmok kisajátítása révén. Továbbá propagálni kellene az új malomberendezéseket, azok költségvetéseit, a gyárosokat pedig meg kellene győzni arról, hogy azoknak a molnároknak, akik az új technika szerint létesítenek malmot, kedvezményeket biztosítsanak.

39 A kamara véleménye szerint, ha a kismalom-tulajdonosok társulnának egy-egy nagyobb malom felépítése céljából, az is megoldást hozhatna, de ez látszott a legkevésbé kivihetőnek.

40 Pedig ennek az álláspontnak a megyében reális alapja lehetett volna, és ezt mutatják a számadatok is. Milyen kezelésben voltak a malmok? 305 57

41 malmot működtettek. házilag bérben 384