Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Miként űzi az őrlést Malom típusa Összes Malom típusa eladásra bérbe vámra saját fogyasztásra malmok száma Nagyobb berendezésű gőzmalom 1 _ _ _ 1 Egyszerű gőzmalom 1 7 2 10 Nagyobb berendezésű vízimalom _ _ _ _ _ Egyszerű vízimalom 5 225 92 3 325 Száraz malom 1 60 5 7 73 Szélmalom 2 1 3I6 Igen figyelemre méltó, hogy a vízienergiában bővelkedő megyénkben egyetlen nagyberendezésű vízimalom sem működött. Ennek legfőbb akadálya a megyebéli közgazdász szerint, a rossz közlekedési lehetőségek voltak. Mint írja: „a legnagyobb Duna-menti helységeknek (Kalocsa, Szekszárd) nincs kőútjuk a Dunához, nem is használhatják a Dunát úgyszólván semmire... de még a Duna tőszomszédságában épült kisebb gócokat is, minők Dunaföldvár, Paks, Tolna kiéhezteti, fejlődésüket lehetetlenné teszi, környékük mocsárba vész. A Duna partjára épített e videkbeli gőzmalmok ugyanez okból túlnyomóan vasúton kapják a gabonájukat és küldik el lisztjöket. "

v De nemcsak a közlekedési nehézségek, hanem az újonnan létesítendő hajómalmokra vonatkozó rendeletek is nehézzé tették a dolgot. Az 1885. évi XXIII. tcz. életbe lépte folytán „A jövőre nézve hajómalmok csak kivételesen és különösen indokolt esetekben engedélyezhetők."

1

* - írja a törvény. Az engedélyezésnek három minősége volt: 1. Reális minőségű: az 1851. febr. 15. előtt engedélyezett malmok. 2. Személyes jogosítványú: az 1851. febr. 15. - 1888. nov. 1. előtt kiadott engedélyek. 3. Újabb jogosítványú malmok. Mindhárom típus engedélye megszűnt, ha a malom három éven át nem működött, az engedélyes személy halálával, ha az özvegy hátrahagyása nélkül halt meg, vagy az özvegy halálával. Az újabb jogosítványú malmok esetében, ha a jogosítvány bevonásra került, vagy az engedélyes halálával.

19 A hajómalom-tulajdonosok rendelkeztek „malomkönyvecskével", mely tartalmazta az 1885. évi rendeletet, a malom helyének meghatározását és számát. Ha esetleg bírt váltóhellyel, akkor annak pontos megjelölését is. (ld. jegyzet) Míg a megyebéli malmok elsősorban a helyi szükségletek kielégítésére rendezkedtek be, addig országos viszonylatban a nagyberendezésű malmok - kiheverve az 1871-ben kezdődött első ipari válságot, - elsősorban az ún. őrlési forgalommal biztosították, és egyre növelték a profitjukat. Kihasználták, hogy a malmok vámmentesen importálhattak olcsó, külföldi, különösen román búzát. Ennek fejében kötelezettséget vállaltak megfelelő mennyiségű liszt kivitelére. (100 kg búza után 70 kg lisztet kellett exportálni.)

20 382