Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

azonban igen magasak voltak, emiatt a bérleti jövedelem alig fedezte a vásárlási összeg kamatait. A 6 évi jövedelem az alábbiak szerint alakult: Év 1847 Bevétel Kiadás Tiszta bevétel Év 1847 Ft xr Ft xr Ft xr Év 1847 252 _ 12 _ 240 _ 1848 242 55 4 186 56 1849 242 87 49 154 11 1850 242 25 49 216 11 1851 305 51 30 253 30 1852 305 33 57 271 3 Összesen: 1588 _ 286 9 1321 51 átlag 1 évben 220 18V

2

213 Mivel a malom jövedelmezősége nem volt kielégítő, a község úgy döntött, hogy a malomrészt eladja. A malomrészért 5200, - Ft-ot kaptak, így a tőkéből származó kamat jelentősen több volt, mint a malom haszna.

214 A kakasdi lakosok malom-megváltási ügye csak megerősíti a soproni iparkamara azon véleményét, hogy: „mind nemzetgazdászati tekintetből, úgy iparviszonyainkra oly káros királyi haszonvétel megszüntetése, illetőleg kártalanítása volna törvényes úton megállapítandó. "

ns E kérdés megoldásához az első lépést az 1859. évi december 20-i ipartörvény jelentette, amely a molnármesterséget hazánkban is a szabad iparhoz tartozónak mondta ki. A malmok katonai szempontból továbbra is megtartották jelentőségüket. Közvetlenül, a szabadságharc leverése után a katonai raktárak részére jelentést készített a megyefőnökség. A jelentésnek tartalmaznia kellett, hogy milyen messze vannak a malmok Földvártól, Dombóvártól, Bonyhádtól és Ozorától. Továbbá azt, hogy mérföldenként és mérőként mennyi fuvardíjat kérnek a molnárok? Valamint Szekszárd, Tolna, Paks, Földvár, Bátaszék, Dombóvár, Ozora, Simontornya, Hőgyész irányába honnan hoznak gabonát? Mit fizetnek a molnároknak a „beutliért", és a lisztnek mázsájáért? Az egyes kérdésekre adott válaszok: 1. „A Bonyhádtól való távolság: Ezt a helységet malmok veszik körül egy vagy két kerékkel ellátva, különböző távolságra a településektől, a völgyek irányának megfelelően egészen Nádasáig; ami a szomszédos Baranya megyében fekszik 1 mérföld távolságra. 2. Dombóvár: jól-lehet környékén több malom van, de csakflachméhl őrlésére alkalmasak, és a környező hercegi pusztákon állnak, közülük a Konda pusztán álló a legjobb, és egyúttal a legközelebbi is, mivel csak fél mérföld távolságra fekszik Értény, Eledény (Edelény) pusztán. Továbbá a szántói 2 V

4 mérföldre, és végül a Battae-i Somogy megyében 1 V

4 mérföld távolságra. 3. Ozora: Itt van az Eszterházi uradalom nagyszerű 9 kerekű malma Tóti pusztán, Veszprém megyében V

8 m földre, és az ozorai 2 mérföldre. A gabonaforgalom irányáról: A megyében csupán 3 gabonaforgalmi központ van. Nevezetesen Hőgyész, Bonyhád, Dunaföldvár, és ezekre a helyekre a heti vásárokra a környék községeiből jelentős mennyiségben hozzák fel. Szekszárdon, Tolnán és Pakson a gabonakereskedelem jelentéktelen, ahol is a kereskedelmet a helyi kiskereskedők űzik úgy, hogy a helybéli gabonát felvásárolják, és a nagyobb hetivásárokon mint pl. a szekszárdiak Hőgyészen és Baján és otthon a rászorulóknak adják el. Végül Dombóvárra, Ozorára és Bátaszékre kereskedelmi céllal nem szállítanak gabonát. Az egész megyében, és így az említett helységekben, mérőként és mérföldenként a malomba szállításért 12-15 krajcárt kérnek, a lisztért magáért 20-24 krajcárt (bécsiforintban), fizetnek a „beutliért"a megyében általában 12 krajcárt, bécsi valutában (bécsiforint), ebből következőleg 15 krajcár 1 mázsának (régi mázsának) az őrlése.

m A megyefőnöki jelentésből is láthatjuk, hogy nem a liszt cserélt gazdát, hanem a gabona.