Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

olajt satol, árpa és köles kását készít, és szetskát vág. Az egész malomnak vonására négy ló szüksé­ges, melly is 12 óra alatt, hozzá számlálván a nyugvó órákat, négy kila lisztet őröl. 2-2% mázsa olajt satol, és 1000 mérő szetskát vág. 1 * 1 A völgységi járás mivel a völgyekben fekszik, teli van kisebb és nagyobb malmokkal, amelyek igen jó lisztet készítenek. Csak a Mecsekből lefolyó ér 22 malmot hajt." m A malmokat ezidőben már nem csupán rátermettséggel építették a molnárok, már ta­lálkozunk pontos tervrajzzal is. (ld. képes melléklet). 189 Ugyanis már azt is fontolóra vette az uraság, hogy olcsóbb az új malom felépítése, mint a régi malom helyreállítása. Nemcsak a malmok felépítésével törődtek egyre többet, de pontos mérnöki munkát igényelt a vadvizárkokra épült malmok csapgerendáinak elhelyezése is. Beszédes Ferenc, Tolna vármegye földmérője által készített jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a legtöbb patak­malom a Völgységárkon, és a Donáth völgyében volt. De voltak malmok a Bátaszékhez tartozó és a mórágyi és apáti vizén is. A jegyzőkönyv 55 malomra vonatkozóan tartalmaz „esetmérési adatokat", de a mal­mok típusára is tartalmaz feljegyzéseket, mely szerint az egyes malmok közül: 9 11 2 2 31 55 190 Volt olyan kétkerekű malom is, melynek egyik kerekét alacsony, a másikat pedig ma­gas vízállásra építették. A jegyzőkönyv azonban nem tartalmaz adatokat a megyében lévő összes patakmalomra; csak a fentebb említett Donáth völgyre, Völgységárokra, valamint a bátaszéki és a mórágyi vízre. A megye alispánjának jelentéséből már kiteljesedettebb képet kapunk a megyéről, amely szerint a lakosság száma: 189 090 volt, ebből az iparűző 4844 fő, plusz 507 volt a liszt­őrlő és olajütő molnárok száma. A megyében így minden 35,33 lakosra jutott 1 iparos. To­vábbá a jelentés szerint működött olajütő és egyéb malom száma 507 volt. 191 Bár a malmok teljesítőképességéről számszerű adatok nem állnak rendelkezésre, a szabadságharc idején, Sztankovánszky Imre főispán és kormánybiztos Kossuth Lajosnak az alábbiakat jelenti: „gabona a megyében elég találtatik egy hadseregnek a Megyén leendő átvonulása alatt ellátására és ámbár a téli időszak szerint a dunai malmokban az őrlés megszűnt, mind azáltal a kajmádi gőzma­lom, úgy az ozorai nagy vízimalom, több pataki malmok segedelmével is elegendő lisztet bírnak előállítani. Mind lisztben, mind marhahúsban pedig annál kevésbé leend hiány, minél előbb hivata­los tudósítás előzendi meg a sereg érkezését. " m Mint a jelentésből is kitűnik a megye gabonatermő területei nemcsak a megye lakossá­gának ellátására elegendő termést hoztak, hanem jóval többet, és kiderül, hogy a megyében működő malmok jól ellátták a lakosságot liszttel. A megye uradalmai, köztük hg. Eszter­házy Pál ozorai, dombóvári, gróf Viczaiak ireghi, gróf Apponyiak kölesdi uradalmai ered­ményes gazdálkodást folytattak, valamint „báró Szina Györgynek tolnai uradalmában el kell is­merni a rendezettebb célszerűséget, hol különösen a kajmádi pusztán egy szeszgyárral együtt, e vi­déken egyebütt nem létező gőzmalom látható". m A jelentésből az is kiderül, hogy a vízienergiával bővelkedő területünkre is betört a technika új vívmánya: a gőzmalom. Az iregi uradalomban is működött már az 1850-es években egy gőzmalom, mely szin­tén szeszgyárral volt egybekötve, mely egy „L" alakú épületet képezett és hozzá lóistálló is tartozott. A malomépületben volt: alulcsapó fél felülcsapó felülcsapó nincs adat összesen összesen: 4 egykerekű 1 kétkerekű: 19 háromkerekű 31 négykerekű: 55 nincs adat: 24 369

Next

/
Thumbnails
Contents