Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

tek céh privilégiumot, mégpedig 7 remekes molnár, 4 remekes kőműves, 1 remekes kovács, és 2 remekelni szándékozó asztalos.

175 A kiváltságlevelet 1838-ban meg is kapták.

176 A györkönyi mesteremberek pedig 1845-ben kérték, és 1846-ban kapták meg privilégiumukat.

177

"

178 Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mi lett az első molnár céh sorsa? A megyegyűlési iratok tanúsága szerint ez sem szűnt meg. Ugyanis 1825-ben a megyebéli „ Városokban, Helységekben, Pusztákon lévő Magyar Molnár Mester Emberek Közönségessen kik leg alább számlálván 64 számból állunk, a ... jövőbeli jó ujabb leendő lábra állítása okajért... A Nemes Céhünket illető régi Articulusunkat, amelfyek a Mester Emberekrül és a Legényekrül szóllanak megerősíteni, és nékünk ki szolgáltatni, vagy ezek helyett Ujjakat a Nagy Mgsu. Kir. Helytartó Magyar Tanátsnak nyerni és kiadni Méltóztasson."

119 Ennek a privilégiumnak a felujjítását kérve, a molnárok külön hangsúlyozták, hogy a régi, Mária Terézia által jóváhagyott kiváltságlevélről van szó, amelyet tévedésből sokszor pincehelyi, vagy tamási molnár céhnek neveztek, ami abból adódott, hogy a céhládát rövidebb-hosszabb ideig ezekben a helységekben őrizték.

180 Végül is a Molnárok megkapták az új céhprivilégiumot a Magyar Királyi Cancellária Kiadó Hivatalától

181

, és tekintettel arra, hogy csak a régi kiváltságlevél felújításáról volt szó, csak az ú.n. „3 Ft-os Resolutionis és 10 Ft-os inprotocolláris Taksát" kellett lefizetniük.

182 Míg a fenti kérdésekben hosszas levélváltások történtek, addig olyan kérdésekkel amelyek az iparág fejlesztését, vagy a technikai és technológiai elvárások javítását irányozták volna elő, a céh nem foglalkozott. A megkötöttségek, és nehézségek, sőt az 1810-es években beköszöntött rossz gazdasági évek ellenére is a földművelés fokozódó javulást mutatott, és a korlátozó tényezők ellenére az iparágon belül is változások történtek, a század elején. Itt elsősorban a Nyugat-Európában elindult ipari forradalom hatása volt érezhető. Országunkban Széchenyi István volt az, aki először akart ezeken az elmaradott állapotokon segíteni, és tett is erre lépéseket. A tervnek, mint minden újnak természetesen sok ellensége támadt. Különösen sértette a molnárok érdekeit a gőzmalom megjelenése, és esetleges felállítása.

183 Maga Széchenyi is jól látta a problémát, melyről Hitel c. munkájában így ír: „Már azok, kik szinte nemzetségrül nemzetségre fuvarozással keresték kenyereket, s az által gyarapodtak, vagy gyarapodnak, valljon türelemmel fogják e azt nézni, ha valaki előáll, és az ő hasznokat magáévá akarja tenni? Ez természet ellen volna. Minden ami megtámadtatik, rúg, harap s csíp, akármi gyenge legyen is. S így azok sem fogják hagyni azon vizet más malomrafolyni, melly eddig az ő malmokat forgatta: hanem mindent elfognak követni, hogy az új malom felé egy csepp víz se menjen, s hogy a molnár szép malmával együtt gabona nélkül maradjon. "

m A gőz hajtóerejének felhasználása a malomipar történetének új korszakát nyitotta meg. A változások azonban csaknem egy fél évszázad alatt mentek végbe. Minden esetre azt megállapíthatjuk, hogy a malomipar fejlődése minden korszakban jól tükrözte az adott kor gazdasági és társadalmi fejlettségét. A gazdaságtörténettel foglalkozók mindig szívesen hoztak példákat a malomiparból. Ez az iparág volt az, amelyik a leggyökeresebb változásokon ment keresztül. Megyénkben a földművelés jó ütemű fejlődést mutatott, és néhány gazdaság különösen szépen felvirágzott. Moldoványi József így ír erről: „A földművelés igen nagy virágzásban vagyon, nem tsak a földes uraságoknál, hanem a közönséges pór népnél is, s az el vetett szem 8-9-tízszerezve is adja vissza gyümöltseit... Termeszt itt a pór nép urával egyetemben téli és nyári reptzét, és mákot, szóval közönségesen véve Tolna vármegye aföldmívelésben nagy előmenetelt tett, és annak minden ágait felfürkészte."

195 Tolna mezővárosában: „Mesterséges malmok mint egy a földből kikelve látszanak".

m Zombán: „Tettes Döry VintzeSubstitutus Vicelspány Urnák részén, egy mesterséges malom vagyon, melfyet a titulált úr tulajdon felvigyázása alatt ez előtt öt esztendőkkel építtetett, melly ugyan egy időben kétféle olajnak való magot két vasból készített cylinder között tör, négy medenczében 368