Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

molnárokat a legényeknek ezeken a részeken tapasztalt hiánya 1 Ft és sokszor 1 Ft-on felül még 30 kr. fizetésére kényszeríti az ételen és italon kívül, 1 Pos. mérő őrlésért meghatározott 3 kr. az uraság, és a molnárok és molnár legények részére kevésbé látszik elégségesnek.

135 A fentiekből láthatjuk, hogy a malmok viszonylag nagy száma mellett azok technikai színvonala igen alacsony volt. Ugyanis ha elfogadjuk az 1752. évi összeírás alapján kiszámított 213 malom létezését, és azok közül mindössze csak négyben történt szitás őrlés, ami a malmok 1,88%-át jelentette, akkor az őrlési technika igen alacsony színvonaláról győződhetünk meg. Az alacsony technikai színvonal azonban egyenes következménye volt az alacsony színvonalú malomépítésnek. A malmok átalakítása valóban nagy költséget jelentett a tulajdonosoknak, ezt bizonyítja Molnár Erinfetz Mihál és Csingham Péter csárdás között létrejött egyezség is, amelyet a györei határban lévő malom kijavítására kötöttek. „Minthogy in Ad 1775 die 15'

a Aug. Csingham Péter fönt említett csárdás azon malomnak harmad részét meg vévén Fülöp Janóstul mint Erinfetz Mihal Battyatul és Tutorátul, oly conditioval, hogy ő is hasonló képpen néki Tutora és gyamolójafog lenni, mint hogy Erinfetz Mihal nyavalás lévén elégtelen volt mind maga, mind a malomnak gondviselésére. Amidőn már Csingham Péter fönt említett Csárdás ezen malomnak harmad részét kezére vette volna, látván a malomnak pusztulását, és azt is, hogyfellebb említett Erinfetz Mihal azon malomnak legkisebb építésére is elégtelen lévén, arra való nézve Atyafiságossan mint hogy Sógora úgy végeztek egymás között, hogy azon malmot elébbé statussarafogja hozni és meg igazíttatni így osztan igérte nékie mind malomba, mind pedig hogy a tartozandó földekbe és rétekbe haszon felét. Minthogy minduntalan kölletett azon malmon valamellett reparálni mert csakfábul volt építve, és ugyan ezen Csingham Péter feleségének az Atya építette ezen malmot így is inkább Kapván raita Követ hordatott Mázy (mázai) Keő Bányarul, és az eleit Keöbülfel vétettem mel is nagy költségbe kerülvén úgy végeztének maguk között, hogy a malomnakfel építése egynek terhes volna mivel fele Erinfetz Mihálé volna, de nékie Költsige nem lévén tehát többször emiétett Csingham Péter sógorának kölletett költeni, nemcsak az, de az mi az Ns. Vármegye részére Taxát illeti, úgy nem külömben Méltóságos Uraság Arendáját melErinfetz Mihált feleségestül s gyermekestül miolta keze alá vette mint egy Atya az eő gyermekeit,. Azon summa melErinfeltz Mihált illette az malomnak építésébe azfellebb tett egyezségek szerint tészen száz négy foréntokat és 12 pénzeket.

136 A fenti malom helyreállítási költségei pedig az alábbiakból adódtak: Ft 1. Keő hordóknak fizettem: 11 2. Moór téglát hányattam 6000 9 3. Apró szalmát vettem Bikaion mellett az Moór tégla szárába egyelítettek 1 4. Ugyan azon munkásoknak étele, s itala 1 5. Keőmives munkáért fizettem 21 6. Item zsuppot vettem és annak felkötéséért 18 7. Item malomba menő útba hidat csináltattam 1 8. Ugyan malom környékét Palánkkal körülvetettem 2 9. Arend. az Méltóságos Uraságnak fizettem 20 10. Izményi kovácsnak malomhoz tartozó vasakért 1 11. Kemény tisztítónak 12. Péczett tartott Méltóságos Ur Székére malom iránt hivatott bizonyságoknak , 8 Kr 70 50 50 50 30 30 16,5 11,5 362