Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

Tolna megyében az első vitézi birtokok ünnepélyes átadására 1922. július 31-én Faddon, a Bartal Aurél áltál felajánlott 40 holdon került sor.

31 A Tolnamegyei Újság elsőoldalas részletes beszámolót közölt az eseményről. A vitézi rend képviseletében Igmándy Hegyessy Géza testőralezredes, törzskapitány vett részt az ünnepségen. „Ott voltak. ..a vármegyefejei: Forster Zoltán főispán, dr. Éri Márton alispán, Molnár Elek tábornok, Szatmáry József ezredes, Fiáth Tibor báró, vármegyei gazdasági egyesület elnöke, a főszolgabíró, a nemzetgyűlési képviselő, községi és egyházi személyek." A 6 vitézjelölt: Irányi Árpád, Soponyai Mihály, Puskás József, Benke János, Petróczi János, Molnár András nevében Irányi „tett egyszerű, őszinte szavakkal fogadalmat a vitézi erények ápolására." Bartal Aurél nem vett részt az ünnepségen. 1922. augusztus 6-án Apponyi gróf bátaapáti birtokából átadott 51 holdon 3 vitézi telek létesült. Dobos Pál tartalékos őrmester gyulaji, Kulacs Alajos tartalékos őrmester ozorai és Koltai György népfelkelő gyalogos bátaapáti lakos kapott vitézi telket, és avatták őket a vitézek sorába.

32 Az első vitézi tiszt avatása Tolna megyében Sióagárdon történt, ahol az apja által felajánlott földet kapta Komlóssy József.

33 A későbbiek során a vitézi telkek kialakítása összefolyt a földbirtokreform végrehajtásával. Ahol megfelelő vitézjelölt akadt, ott úgy alakították a földterületek kiosztását, hogy legyenek vitézi telkek is. Tolna megyében 1926. márciusáig összesen 241 vitézzé avatás történt. A 241 vitéz 2025 kh földet kapott. Ez átlagban csak 8,4 kat. holdat jelent és látszólag ellentétben áll az alapszabályban szereplő adatokkal. Hiszen a vitézi telek legkisebb nagysága 15, a tiszti vitézi teleké pedig minimum 100 kh. A különbség abból adódott, hogy a vitézi birtokok jelentős része, a tiszti birtokok egésze nem kapott birtok, hanem korábban is saját birtok volt, amelyet vitézi telekké minősítettek.

34 A vitézek száma a Horthy-rendszer első éveiben gyorsan, majd a harmincas években lassabban nőtt, de így is 1940-re 40 000 körüli létszám alakult ki. Legtöbbjük vagy saját felajánlás alapján vagy a Nagyatádi-féle földreform kapcsán kapott földet. 1920-1938. között 4325 fő, összesen 70 337 holdat. Ennek 13%-a kapott tiszti telket átlagosan 50 holdat. A vitézek 8,8%-a kapott 5 holdon aluli, 59,9%-a 6-10 holdat, 42,5%-a 10-12 holdat, a fennmaradó % pedig 20 holdnál több földet. 5. Kísérletek a karhatalom megerősítésére A karhatalom megerősítését a kormány kül- és belpolitikai helyzetértékelése egyaránt indokolta. 1920. végén a Szovjetunió elleni intervenció kudarca, a lengyel vereséget követő béke, a magyar uralkodó osztályban növelte az aggodalmat. E gondokhoz járultak az országon belüli elégedetlenség megnyilvánulásai; a sztrájkok, az egyre növekvő munkanélküliség, az infláció... 1921. január 4-én a kormány elrendelte a csendőrség és rendőrség létszámának feltöltését és felemelését.

35 A hadifogoly-egyezmény megkötése miatt hamarosan számolni kellett a katonák tömeges hazatérésével, ezzel párhuzamosan a „bolsevista hatás, propaganda" felerősödésével, hiszen a foglyok 4-7 évet töltöttek a cári, illetve Szovjet-Oroszországban. Felmelegítve a Friedrich-kormány korábban már félretett tervét gyorsan hozzáláttak a polgárőrség megszervezéséhez. A polgárőrségbe léptetésnél - miként a karhatalmi alakulatoknál - szintén a megbízható középosztály megnyerése volt a cél. A szervezést a katonai és polgári hatóságok egyaránt szorgalmazták, de propaganda okból a szervezés csak polgári feladat lett 1921. januárjától.

36 A felgyorsult ütemű szervezésre vall, hogy Tolna megyében 1921. február 23-án már a jegyzők is megkapták a polgárőrség megszervezésére a felsőbb utasítást.

37 291