Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

A polgárőrség hivatása a veszélyeztetett belső rend biztosítása. A polgárőrség közbiztonsági tevékenysége nem terjedt túl falujának határán. A toborzásnál fontos szempont, hogy 35 év feletti, tehát katonaköteles koron túli és vagyonos legyen, akinek van féltenivalója. Ezen kívánalmaknak megfelelően a völgységi járásban néhány nap alatt megtörtént a polgárőrség szervezése. 1921. február 25-én Hagymássy főszolgabíró a főispánnak már azt jelentette, hogy - 3 nagyon kislétszámú község kivételével - 10-15 fővel településenként megalakultak a polgárőrségek. A járásban a polgárőrség teljes létszáma 436 fő. Megtörtént a polgárőrség felesküdtetése. Az eskü szövege a következő volt: „Én.... esküszöm a mindenható istenre, hogy mind a belrend, a belbéke, személy- és vagyonbiztonság megvédésére alakult polgárőrség tagja, kötelességemet mindenkor pontosan és híven teljesítem, feljebbvalóimnak engedelmeskedem, a kapott utasításoknak mindenkor eleget teszek és a szolgálati titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen!" Ezt követően a polgárőrség kérdésében nem történt semmi egészen az év végéig, amikor a szerb megszállás alól visszakerült területeken is hozzákezdtek a polgárőrség megszervezéséhez. Az új főispán (Forster) nem ismerte a korábbi eredményeket, ezért a főszolgabíróktól jelentést kért a pillanatnyi helyzetről.

38 A járási jelentések összesítése nem áll rendelkezésünkre. A völgységi járás 29 községében létrehozott polgári őrségek létszáma 5 (Tabód) és 50 (Bonyhád) között váltakozik, többségében 10-15 fő között. A februári jelentéshez képest néhány fővel nőtt a létszám (454). A polgárőrségnek fegyvere nem volt, kivétel aki vadászfegyverrel rendelkezett. Ténylegesen a polgárőrség 1921. végéig még sehol sem működött. Kakasdon közel egy év alatt sem sikerült vezetőt találni. A vezetők többsége tartalékos tiszt, tiszthelyettes, földbirtokos, tanító stb... foglalkozás szerint. Az ellenforradalmi rendszer a polgárőrségek különböző formáit szervezte meg. Valamennyi célja az volt, hogy esetleg belső problémák fegyveres felszámolására minél nagyobb erők álljanak rendelkezésére. Mivel a polgárőrség szerepe háború esetén a távollévő katonaság, rendőrség, csendőrség pótlása volt, e téma, a kiemelten bizalmas körbe tartozott.

39 Ezt mutatta Forster levele, amelyet a főszolgabírónak írt: „Felhívom, hogy a jövőben a polgárőrségre vonatkozó levelezést - tekintettel az ügy felette bizalmas természetére - kettő borítékban ajánlva eszközölje. Forster főispán " A polgári csendőrtartalék egységek feladata a nemzeti hadsereg alakulatainak támogatása helyőrségi feladatok ellátásában. Sztrájk esetén a közüzemek munkájának biztosítása. Ilyen fontos közüzem a villanytelep, a vízmű, a malom, a gázüzem és a sütöde. A posta és a vasút külön egységekkel rendelkezett. A rendelkezésre álló megyei adatok szerint a tervezett létszámot önálló jelentkezés alapján nem tudták feltölteni, ezért a 35 év felettiekből 2-2 hónapos szolgálatra soroztak. A honvédelmi miniszter 102 929/eln. C. 1920. sz. rendeletével nemzetvédelmi bizottságok felállítását rendelte el valamennyi községben.

40 Ezen bizottságok a tájékoztató hírszolgálat az ún. „T" tisztek munkáját segítő kiegészítő feladatot kaptak. Az eredeti elképzelés szerint községenként a jegyző, a pap, a tanítók, földbirtokosok, a gazdakör és ipartestület képviseletének 3-3 tagja került ebbe a bizottságba. E bizottság feladata „a község megfigyelése honvédelmi és bolsevista szempontból és rendszeresen adatok szolgáltatása a megfigyelési eredményekről a megyei katonai parancsnokság „T" szolgálatának. Ezen szervezet feladata a keresztény sajtó támogatása a destruktív sajtóval szemben, bizalom felkeltése a nemzeti hadsereg iránt, keresztény egyesületek működésének támogatása, valamint a polgári karhatalom ellenőrzése." 292