Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

A völgységi járás főszolgabírója szintén minimális eredményről adott számot: Apponyi Rezső gróf a bátaapáti határban fekvő birtokából 50 kat. holdat vitézi telkek céljára felajánlott. A többit a földbirtokreform megvalósítására, parcellázásra ajánlotta. Egyben kellő nyomatékkal kérte a földreform végrehajtásánál ajánlatát méltányolni. Ehhez tudnunk kell, hogy ekkor még a terület szerb megszállás alatt állott. A megye leggazdagabb földesura, Apponyi a megyében lévő több ezer kat. holdas birtokából éppen a megszállt területen fekvő 170 holdból talált adományozásra megfelelő területet. Érdekes és a virilistákat meg-megcsipkedő epés a Hagymássy főszolgabíró által a főispánnak továbbított levél, amelyet adományozási felhívására kapott Spitzer Gyuláné dőrypatlani birtokos nevében intézőjétől: „ Valamint eddig sohasem, úgy ez alkalommal sem szándékozik a nagyságos asszony az elől elzárkózni, hogy egy kitűzött nemes cél elérését tőle telhetően előmozdítsa. Nem lehetünk azonban oly szerénytelenek, s nem is óhajtunk azok lenni, hogy a szóbanforgó ügyben elebevagjunk a vármegye azon nagybirtokosainak, akik rangjuknál és társadalmi állásuknál fogva méltán hivatottak e téren a vezető szerepre. ...az említett mérvadó körök ...példáját követve, a vagyoni viszonyok arányában részünket kivenni nem fogjuk elmulasztani." A tamási főszolgabíró jelentése még várható eredményekről sem tudósít, ugyanis sem báró Kornfeld Móric, sem a többi birtokos nem nyilatkozott. A központi járás eredménytelenségét próbálja magyarázni a főszolgabíró, amikor szinte megismétli a főispáni levél egyik gondolatát: „Mindenki aggodalommal néz aföldreform felé és a nemes cél iránti tiszteletből sem hajlandók áldozatot hozni.

m A lassú jelentkezések és felajánlások ellenére kellő propagandával megkezdődött a vitézzé avatás. A legelső vitézzé avatás 1921. május 22-én Budapesten a királyi vár Zsigmondkápolnájában történt és az egyházi ceremóniát követően báró Nagy Pál tábornok Horthy mellére tűzte a vitézi jelvény első példányát. Ezután a 8 törzskapitány és 24 vitéz letette az esküt. Horthy előtt féltérdre ereszkedtek és miként egykor a király a lovagokat, díszkarddal jobb vállukra ütve, Horthy vitézzé avatta őket.

29 Tolna megyében még ekkor is minimális volt a vitézeknek felajánlott földterület. Egyes megyék, pl.: Abaúj teljesen radikális eszközökkel próbálkoztak, amikor úgy döntöttek, hogy minden 100 kat. holdon felüli birtokos birtokának egy százalékát ajánlja fel a vitézi rend céljaira. (Illetve annak értékét). A vitézi rend Széktartósága sokszorosította a rendelkezést és követendő példaként jutatta el valamennyi megyébe, így Tolnába is. Hosszú kínlódás után 1921. július 25-én Tolna megyében is kimondták, jegyzőkönyvbe foglalták a vitézi szék megalakítását. A Székkapitány Tipula Szilárd százados lett. Nevét a szabályoknak megfelelően magyarosította: Tihanyira. Az országos ünnepélyes vitézzéavatási kirakat 1921. augusztus 21-én Budapesten a Vérmezőn történt. Tolna megyét ezen a megye vezetője, a főispán nem képviselte, mert ezt megelőző napon történt meg a szerbek által kiürített területeken a közigazgatás átvétele és erre való hivatkozással kimentette magát. Bár még közvitézek nem voltak, Tihanyi székkapitány 1922 februárjában a Vitézek Járási Hadnagya teendőinek ellátásával a következőket bízta meg:

30 1. Központi járás: Báró Jeszenszky József földbirtokos t. huszár fhdgy (Alsóhidvég). 2. Dunaföldvári járás: Sztankovánszky Pál földbirtokos t. huszár fhdgy (Kajdacs). 3. Simontornyai járás: Vizsolyi Gusztáv földbirtokos t. tüzér fhdgy (Kölesd-Alsópél). 4. Dombóvári járás: Virányi Árpád ny. fhdgy (Dombóvár). 5. Tamási járás: Krámer József százados (Tamási). 6. Völgységi járás: Komlóssy József földbirtokos t. hadnagy (Sióagárd). Mint a névsorból kiderül a 4 földbirtokos eleve rendelkezett megfelelő mennyiségű birtokkal, amelyből vitézi telekké minősíttethetett 100 kat. holdat. 290