Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

4. A vitézi rend kialakítása A Teleki-kormány 1920. augusztus 10-én jelentette meg a vitézi intézmény létrehozásáról szóló rendeletét.

21 A vitézi rend országos hálózata kialakításának gondolata Horthytól származott. A vitézi intézmény létrehozása szinkronban állt azzal a revíziós politikával, amelyet az ellenforradalmi rendszer folytatott. A rend tagjai közé való felvétellel többféle célt kívántak szolgálni. Egyrészt jutalmazni, lekötni és az ország iránti hűségben megtartani mindazokat, akik a világháborúban, a lezajlott forradalmak alatt egyéni vitézségükkel és hazafias viselkedésükkel kitűntek. Másrészt az így szerzett érdemek teljes méltánylásával ápolni a harcos erényeket és egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni. Ezzel kívántak egy olyan megbízható alakulatot létrehozni az állam rendelkezésére, amely egyaránt mozgatható külső támadás és belső forradalmi kísérlet esetén. A vitézi rend alapelképzelései sorába tartozott a rend tagjainak példaképként való szerepeltetése, tekintélyük és pozíciójuk nevelési célra felhasználása. A vitézi szék élén álló vezetői tisztséget mindvégig Horthy töltötte be, aki a Vitézek Főkapitányaként egyben a Vitézi Szék elnöke is volt. A Legfőbb Vitézi Szék tagjai a rendelet szerint a miniszterelnök, a honvédelem, a belügy, az igazságügy és a földművelésügy képviselője, az Altruaista bank igazgatója, valamint a kormányzó által kinevezett 8 törzskapitány. A Legfőbb Vitézi Szék hivatala a Legfőbb Vitézi Szék Széktartósága lett, élén a főszéktartó állt. E hivatal feladata volt az operatív teendők ellátása. Működött még egy Kabinetiroda is a Legfőbb Vitézi Szék mellett. Országosan 8 törzsszéket alakítottak ki. A törzskapitányok egyszerre több megyére kiterjedő hatáskörrel bírtak. A székkapitányok a megyei szervezetet vezették. A megyei Vitézi Széknek a székkapitány és a mezőgazdasági kamara elnöke volt tagja. A megyei Székeken belül a vitézek járási szakaszba tartoztak, amelyet a vitézi hadnagy irányított és az állami segítséget számukra a főszolgabírónak kellett megadni.

22 A pontos meghatározás szerint vitéz csak az a magyar állampolgár lehetett, aki a világháborúban vitézségével kitűnt, vagy a későbbiekben fog kitűnni, ezért kitüntetést kapott vagy a későbbiekben kap. Pontos kritériumként szerepelt, hogy „aforradalmak hazafiságban nem tántorították el, egészségi állapota, erkölcsi alapja, nemzeti érzése és faji öntudata a magyar rög megművelésére és a magyar nemzeti erények fenntartására különösképp alkalmassá teszi. "Horthy tehát a régi királyi vitézek mintájára szervezte a rendet. Tagjaiul azonban nem elsősorban világháborús érdemek alapján történtek a kiválasztások, hanem az ellenforradalmi harcokban és a fehérterror időszakában különös érdemeket szerző tisztek és altisztek jöhettek számításba. Az egyéni jelentkezést követően személyenkénti elbírálás következett. A jelentkezőnek mindenképpen megfelelőnek kellett lenni. Aki alkalmasnak bizonyult az vagy a mások által felajánlott birtokból kapott telket vagy kérhette a saját birtok vitézi birtokká való átminősítését. Az alapszabály szerint a vitézi telek minimális nagysága 15 kh. A tiszti vitézi teleknek pedig meg kellett haladnia a 100 holdat. A vitézi telek úgynevezett kötött forgalmú birtok volt és csak megfelelő feltételek mellett lehetett örökölni.

23 A vitézi jelvényüket házuk külső megjelölésére kötelesek voltak használni. A vitézek megszólítását külön előírás szabályozta: Nemzetes, vitéz x. y. A tiszti vitéz kettős feladatot látott el. Egyrészt az egység parancsnoka volt, másrészt a vezetés alá tartozó vitézek „családfője" is. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a kiképzésen túl tanácsokkal segítenie kellett a vitézek gazdálkodását és közigazgatási vagy bírósági ügyeikben szintén támogatnia kellett őket. Horthy a rendelet megjelenését követően augusztus 20-án körlevélben fordult a megyék főispánjaihoz és az ügy hathatós támogatását kérte. A nagy terv az volt, hogy községenként legalább 2-3 vitéz legyen. Ehhez várták a földbirtokosok adományait. Arra is volt lehetőség, hogy hitbizományból adjanak vitézi telket. 288