Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241
nak. Apponyitól és Wébertől is támogatást remélnek Schnetzer számára. Am Apponyi nem kívánt Gyönkre menni, 19 Wéber helyett pedig intézője jelzi, hogy nem tartózkodik otthon. Diszberger pártszervező távirata így hangzott: „Gyönk községet dobszó útján értesítem. Többi községet összehozni lehetetlen." Könnyen elfogadható az a megállapítás, hogy egy ilyen előszervezés nem adhat okot a túlzott optimizmusra. Apponyi támogatása legfeljebb jelképes lehetett, hiszen Jeszenszky báró mellett már elkötelezte magát. Éppen ezért a választási gyűlésen sem vesz részt. De biztosítja magát arra az esetre, ha eddigi jelöltje, Jeszenszky visszalépne, azért írja, hogy intézkedett. Diszberger maximális ígérete annyi, hogy az ünnepek után kidoboltatja a gyűlés idejét, helyét. Az ilyen „agitáció" nem szokott nagy tömegeket mozgatni. Ha Gyönk összes választópolgára részt is venne a gyűlésen, akkor is a választókerületnek alig 10°/o-a hallaná a beszédet és nyilváníthatna véleményt. Ha azt is nézzük, hogy ezek egy része már elkötelezte magát Haypál, Jeszenszky és dr. Orbán mellett, akkor az optimizmus még inkább megkérdőjelezhető. A nagy előszervezés tehát nyugodtan fejetlen kapkodásnak tekinthető. Battlay szerint a gyönki ügyvéd, dr. Orbán Márton „önjelöltnek", tekinthető, azaz vele nem érdemes foglalkozni. 20 A gyönki választókerület 3. jelöltje Haypál István tolnanémedi községből származó „igénytelen, bár nem minden intelligencia nélkül való parasztember, akit a parasztságnak józanabb többsége azért, mert egyszerű ember, nem támogat." - írta róla Battlay. Vagyis a főispán-kormánybiztos értékelése a képet itt is rószaszínűnek festi. Az azonos programmal induló báró, vagy tábornok beleillik az elképzelésbe. Az „önjelölt" ügyvéd nem tényleges ellenfél. Kicsit tartani csupán az ismeretlen Haypáltól kell. Fel sem merül egy pillanatra sem az, hogy a gyönki választókerület többségét kitevő kis- és szegényparasztok, zsellérek, mezőgazdasági cselédek voksa titkos szavazásnál egyáltalán nem vehető biztosra az egységpárti jelölt számára. Sőt a szeptember 27-től kormánybiztosként, majd november végétől főispánként tevékenykedő, keresztény párti Battlay néhány hónapos gyakorlattal megkockáztatja azt a kijelentést, hogy a földművesség nagy része, éppen azért, mert a jövő nagy feladatok megoldására hivatott nemzetgyűlése főleg iskolázottagyu képviselőket szükségei, idegenkedik a nép köréből való jelölt támogatásától. E feltételezés ingó alapját maga bizonyítja, amikor rátér Tolna megye 7. választókerületének (tolnai) helyzetelemzésére. Ott ugyanis két jelölt van és mindkettő parasztember. Mindketten a választókerületben laknak és nagyjából hasonló számú támogatóval rendelkeznek. „Gutái János mellett áll az intellegencia, Renczes János mellett pedig kizárólag aföldművesség." Megtudjuk a levélből azt is, hogy a kerületben „Dr. Kovács Pál, az érsekújvári kerület volt néppárti képviselője is járt. „A főispán szerint" megválasztása keresztül nem vihető. 21 Úgy véli, hogy a Tolna megyei Murgáról származó Gömbös Gyulának, a MOVE elnökének nagyobb sanszai volnának: „Neki Tolna község választóinak nagy része - éppen az a nép, amely parasztra szavazni nem akar -felkínálta a lehetőséget. Őt támogatná, - értesülése szerint - az összes birtokos és egész intelligencia, az is, amely azelőtt Gutái Jánost ajánlotta, főleg azért, nehogy a kerület a parasztöntudatosságtól dagadó és az osztály parlamentet szolgáló Renczes János kezére jusson. Sem dr. Kovács Pál, sem Gömbös Gyula nem kezdték meg még a kerület bejárását. Ha Gömbös Gyula a megfelelő agitációt sürgősen megkezdené, úgy volna még remény arra, hogy a kerület számára biztosítható, amely nélkül a két egymással szembenálló, egymást gyűlölő két parasztjelölt egyikének, és félek, hogy Renczes János martaléka leend." íme ilyen a keresztény párt által hangoztatott nemzetfenntartó parasztság vezető szerepéről a kormánybiztos főispán kendőzetlen véleménye. Természetesen nem véletlen, hogy ekkor már Gömbös jelölése érdekében többen, így a Battlay is elkötelezetten munkálkodott. Ennek eredményeként 1919. december 24-én a MOVE elnökétől a következő szövegű táviratot kapta: „Semmi módon sem tudtalak felhívni. A dolgot vállalom. Viszontlátásra. Gömbös Gyula. " 22 Hogy milyen dologról van szó, azt egyértelművé teszi egy másik távirat, amelyet Sass 272