Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

ni az ellenforradalmi rendszer gazdasági és politikai berendezéshez az alapokat. Ez jelentette pl.: a mezőgazdasági és ipari bérek leszállítását, a parasztságnak az 1919-es gazdasági évben haszonbérbe adott földek visszavételét, pontosan az őszi mezőgazdasági munkák közepén. Továbbá támogatniuk kellett az ellenforradalmi hadsereg létrehozását célzó sorozásokat. A megyében is jelentkező élelmezési nehézségek ellenére rekvirálásokat kellett folytatni, főleg a kis és középparasztságnál, de kíméletlenül üldözni kellett a haladó erőket. Mindezen feladatok mellett a politikai kirakatnak megfelelően még a törvényesség látszatát is igyekeztek fenntartani. 4. A törvényhatósági bizottság. 1919. novemberi ülése Magyarországon, így természetesen Tolna vármegyében is az utolsó törvényhatósági választásokat 1913-ban tartották. Az 1870.42. te. alapján a bizottság tagjait a 6 évre választották. A 3 évenkénti választások a tagok felét érintették. A mandátumok egy része tehát már 1916-ban, a másik része pedig 1919-ben lejárt. Az 1916-os választás helyett a kivételes törvény és az 1915-ös VI. te. alkalmazásával a bizottsági megbízásokat a háborút lezáró béke aláírásától számított 3 hónapra meghosszabbították.

62 Ugyanakkor a virilis jogon bekerülő tagok jegyzékének évenkénti kiigazítása folyamatosan megtörtént. A törvényhatósági bizottság összehívása előtt alaposan megvizsgálta a vármegyei bíráló választmány, hogy a forradalmak, főleg a Tanácsköztársaság időszakában nem vállalt-e a bizottság valamely tagja szerepet, illetve tevékenysége hogyan minősíthető. A törvényhatósági bizottság első ülésére 1919. november 29-én került sor A hagyományoknak megfelelően a főispáni teendőket ellátó kormánybiztost, dr. Battlayt, miként főispán elődeit, a közgyűlés elnöki székébe első alkalommal küldöttség hívta meg. Ennek vezetője a megye legtöbb adót fizető virilistája, gróf Apponyi Géza volt, ezt követően Battlay székfoglaló beszédével nyílt meg az őszi közgyűlés. A megyében tapasztalható gazdasági nehézségek és kedvezőtlen hangulat ellenére a közgyűlés legelső feladatának az ellenforradalmi rendszer melletti politikai hitvallást tekintette. Dr. Fehér Lőrinc javaslatát elfogadva azzal fordultak a Huszár-kormányhoz, hogy Károlyi Mihályt és a Károlyi-kormány tagjait, mint a hatalommal való visszaélőket, akik a kommunisták kezére játszották az országot, hazaárulásért vonják felelősségre, fosszák meg őket a polgári jogaiktól és vagyonukat kobozzák el. Siettek Horthynak örömüket nyilvánítani a nemzeti hadsereg megalakulásáért. Megszavazták a vármegyei pótadókat, tudomásul vették a megyei számonkérőszék megalakulásáról felvett jegyzőkönyvet. Ezt követően a községi képviselőtestületek határozatairól döntöttek. Ezen az ülésen történt meg különböző bizottságok újjáválasztása, új tagokkal történő kiegészítése.

63 Gyakorlatilag Tolna megyében a közigazgatás restaurációja a törvényhatósági bizottság novemberi ülésével lezártnak tekinthető, hiszen a közgyűlés különböző bizottságai, albizottságai, választmányai létrejöttek, tagságukat kiegészítették. A megyei testületek mellett funkcionált a szekszárdi polgármesteri hivatal, működtek a járási főszolgabírói hivatalok, tevékenykedtek a községi jegyzők, az elöljáróságok és a képviselőtestületek.

64 254 X