Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

ahol a község szegény, ott a volt földbirtokos tartozik biztosítani az építéshez szükséges anyagokat, a község pedig a fuvart és a napszámot. A rendelet nyomán elkészült a korszak első átfogó felmérése az iskolák állapotáról. 87 A bonyhádi járás főbírájának jelentése szerint öt katolikus, kettő evangélikus és egy reformá­tus iskola volt romos állapotban, összesen tehát nyolc iskolaépület az alábbi községekben: Györe, Máza, Lengyel, Szálka, Mőcsény, Váralja, Zsibrik. A simontornyai járás főbírája az ügy érdemében semmit sem végzett jelentésében azt írta, mivel nincs panasz az iskolák ál­lapotára, nem intézkedhetett. Nem tartalmaz adatot az iskolák állapotáról a dombóvári já­rás jelentése sem. A szekszárdi jelentés szerint mindenütt jó állapotban voltak az iskolák, kivéve Bátát, ahol az iskola leégett, így jelenleg egy magánházban folyik az oktatás. A duna­földvárijárásjelentéséhez mellékelten elküldte a községi beszámolókat is. Ezek szerint na­gyon rossz állapotban volt a paksi katolikus iskola, szükségessé vált új építése. Németkéren 14 évvel korábban épült újjá az iskola, de a költségek kímélése miatt nagyon rossz minőség­ben. Jelenleg dúcokkal van alátámasztva, nehogy összeroskadjon. Új épületet kell emelni ­írja az elöljáróság. A kajdacsi római katolikus iskola fedelét a szelek szaggatták, fala dűlőfél­ben volt, az eső becsurgott. Hasonlóan rossz állapotban volt ugyanott a református iskola is. Szűk és rozzant volt a dunafoldvári evangélikus iskola. Ugyancsak kis helyen feküdt a duna­foldvári református iskola, mivel egy telken feküdt az iskolaépület, az imaház, a tanító­és a paplak. Javításra szorult a dunafoldvári görög keleti iskola teteje. Rossz állapot­ban volt a bikácsi iskola is. Megfelelő állapotban volt a két iskola Dunaszentgyörgyön, to­vábbá a madocsai, a kömlődi, a györkönyi, a gerjeni, a nagydorogi, a bölcskei. Külön kieme­lésre kívánkozik a dunafoldvári katolikus iskola, amelynek három épülete volt. Az első a plébániatemplom szomszédságában egyemeletes, fazsindellyel fedett. Három tanterem és két tanítólakás volt benne. Az épület már régebbi volt, a fiúk tanultak itt. A másik épület a plébánia szomszédságában feküdt. Szintén emeletes, kőzsindellyel fedett, három nagy tan­terme volt. Az egyikbe a belvárosi leánytanulók jártak, a másikat a katonaság használta, a harmadik üresen állt. Az épületben két tanítólakás is volt. Ezt az épületet szánták a követke­ző évre fiúiskolának. A harmadik iskola a város külső részén volt, a távolabb lakó fiúk és lányok oktatására. Egy három-négyszáz gyereket befogadó nagy teremből és egy tanító­lakásból állt. összegezve az elmondottakat: a jelentések szerint a megyében 17 iskola volt rossz álla­potban, tehát az összes iskola kb. 10%-a. Ez az arány teljesen valószínűtlen, különösöen ha figyelembe vesszük, hogy a simontornyai és dombóvári járási jelentés semmi érdemlegeset nem tartalmazott. Sokkal reálisabb képet kapunk az egész megyéről, ha a részletesen dokumentált dunafoldvári járás adatait vesszük alapul, amely szerint kilenc iskolaépület volt rossz, 11 pedig elfogadható állapotban. A simontornyai, dombóvári, és szekszárdi jelentések megalapozatlanságára világíta­nak rá a néhány évvel későbbi iratok. A simontornyai járásban fekvő Pálfa katolikus iskolá­járól készült jegyzőkönyv 88 az alábbi képet festi az iskolaépületről: a tanító lakása és a tante­rem egy fedél alatt van. Az épület a templom mellett fekszik, hossza 14 öl, szélessége 3 öl, tehát mintegy 25,5x5,5 m. A tanterem 3 öl hosszú és 2,5 öl széles, azaz kb. 5,5 mx4,7 m. A ta­nítói lakás egy szobából, konyhából, kamrából és istállóból áll. Az épület egy 10 öl hosszú­ságú falszakasz^tivételével igen korhadt állapotban van. Az épület mennyezete alacsony, 1 öl 1,1/2', tehát kb. 2 m. Az udvar területe 154 négyszögöl. Az épület állapota teljes újjáépí­tést kíván. Ugyanebben a járásban az 1855-1856. évi tanévről szóló jelentés szerint 89 rossz állapotban volt még az iskola Duzson, Szakadáton, Kölesden, közepes a diósberényi, csib­ráki, némedi, görbői. A szekszárdi járási jelentés szerint 90 a faddi és mözsi iskola állapota rossz, a mözsi iskolát be is kellett zárni. A dunafoldvári járásban 1851-1856 között javult a helyzet, mivel 1856-ban csak Kajdacs, Németkér, Paks és Tápé iskolája volt rossz állapot­ban, a dunafoldvári iskolák pedig közepesek. A bonyhádi járásban a nagymányoki római ka­tolikus iskola teteje, ajtai, ablakai, kályhái rossz állapotban voltak. A bonyhádi katolikus is­18

Next

/
Thumbnails
Contents