Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

kóla külsőre nem volt tetszetős, nem is hasonlított iskolára, de jól megépített és a célnak megfelelő volt. Bár a jelentések csak a római katolikus iskolákról beszélnek, a javulás a bonyhádi járásban így is számottevő, hiszen 1851-ben még öt volt a rossz állapotban lévő katolikus iskolák száma. Sokkal rosszabb volt a bonyhádi zsidó iskola helyzete 1857-ben. Az épület kicsi, sötét, alacsony és nedves volt. A szűk hely nem tudta valamennyi tankötelest befogadni, ezért sokan kimaradtak az iskolából. A nedvesség miatt néhány tanító egészségügyi okokból abbahagyta a tanítást.

91 A dombóvári járásban sem volt olyan kedvező a helyzet, mint azt az 185 l-es főszolgabíróijelentés mutatta. Bővítésre szorult az ozorai és regölyi iskola.

92 Számos iskolát úijákellett építeni.

93 Az iskolaépítések kérdésére a későbbiekben visszatérünk. Éppen az építkezések magas száma mutatta, hogy az iskolaépületek állapota a korszak kezdetén egyáltalán nem volt olyan jó. 1858-ban sor került a kevés számú görögkeleti felekezetű iskola helyzetének felülvizsgálatára is.

94 A hidasi iskola cseréppel fedett, közepes állapotban van. A szálkai iskola állapotáról egy külön jegyzőkönyv számol be. Az iskola egy tanteremből és egy lakószobából állt. A tanterem padlója nem deszka, hanem döngölt agyag (miként ez a vidék legtöbb iskolájánál szokásos). A tanterem a gyerekek számához képest elég tágas, kétszer anynyian is elférnének benne, három ablaka van, tehát elég fényt kap. Az ajtók, ablakok, padok jó állapotban vannak. A tanterem hibája, hogy mennyezete alacsony, viszont teljesen száraz. A legnagyobb probléma az, hogy az épület szalmával fedett. Ha összevetjük az iskolák 1851. és 1857-1858. évi állapotát, akkor megállapíthatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol valós adatokat szolgáltattak 1851-ben, ott 1857-1858-ra bizonyos mértékű javulás állt be (dunaföldvári, bonyhádi járás). A másik három járásban számszerűen sokkal több rossz állapotú épületről tudósítanak az 1857-1858. évi jelentések. Ha figyelembe vesszük, hogy közben éppen a dombóvári járásban nagyarányú építkezési kampány bontakozott ki, akkor nem az épületek állagának romlásáról, hanem a kiindulópont hibás voltáról beszélhetünk. Közrejátszik az adatok pontatlanságában a megítélés szubjektív volta is. Groteszk módon erősíti meg állításunkat az alábbi példa. A járási főszolgabírók jelentéseket adtak be 1863. elején a görög nem egyesült iskolák állapotáról.

95 Valamennyi jelentés rendben lévőnek ítéli az iskolákat. A bonyhádi jelentés külön is kiemeli, hogy a járási iskolák épületei jó karban vannak. 1863. június 30-án a cs. kir. iskolatanács a következőket állapítja meg a bonyhádi járáshoz tartozó szálkai és alsónánai iskoláról:

96 romos állapotban vannak, fold, vagy tégla padlójuk van, károsak a gyermekek egészségére, a tanterem kicsi (az 1858-as főszolgabírói jelentés szerint a szálkaiban kétszer annyian is elférnének), nem megfelelő a fűtés, hiányzik a kút, a kerítés, az árnyékszék, nincs iskolaszolga, a gyerekek maguk hozzák a fűtőanyagot és maguk fűtenek. Vagyis a főbírói és a helytartótanácsi megítélés homlokegyenest ellentmondott egymásnak. A példa óvatosságra int a helyi hatóságok megállapításainak hitelét illetően, mégis álljon itt egy a dombóvári járás római katolikus iskolabevallásai alapján készített statisztika az iskolák 1863. évi állapotáról:

97 jó - 9 iskolaépület közepes - 5 iskolaépület rossz - 5 iskolaépület Az eredmény egybevág a megye római katolikus iskoláiról készült statisztikával:

98 jó állapotban - 44 iskola tűrhető állapotban - 30 iskola rossz állapotban - 15 iskola Bármennyire viszonylagos is a minősítés, hiányosak a statisztikai adatok, bizonyos fejlődés az iskolák állapotában 1849-1867 között mindenképpen történt. Míg 1851-ben a dunaföldvári járásban az iskolák közel fele volt rossz állapotban, 1865-ben a római katolikus iskoláknak csupán egyötöd része. Megállapításunkat alátámasztják az iskolák építésének és karbantartásának megyei adatai. 19