Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A szekszárdi állami gimnázium létrejötte és működésének első évei A szekszárdi gimnázium több évtizedig tartó küzdelmes törekvésnek az erdménye. Az 1876-ban létesült szekszárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola és annak 1880/ 81. tanévtől latin tanszékkel való ellátása, a felső leányiskola és az ebből kinőtt szekszárdi államilag segélyezett községi polgári leányiskola átmenetileg és bizonyos mértékig kielégítette a megyeszékhely kulturális szükségleteit, ezért a gimnáziumi mozgalom egy-egy időre szünetelt, majd újra és újra felerősödött. A tisztviselők és értelmiségiek azonban végül is gyermekeik gimnáziumi taníttatásában látták elérni céljaikat, gyermekeik társadalmi felemelkedését, az úri osztályba jutását. A gimnáziumi fejlesztés azonban akadályokba ütközött. Trefort Ágoston vkm. miniszter ideje nem kedvezett a gimnáziumért folyó harcnak, mert a miniszter megfelelő reáliskolák felállításával, a középiskolák számát oly mértékben emelte, hogy az már országosan több volt a kelleténél. Trefort különös gonddal féltette a gimnáziumokat „nehogy proletariátust" neveljen. Gróf Csáky Albin vkm. miniszter sem volt híve a gimnáziumi fejlesztésnek, inkább azok célszerűbb elhelyezésével és csonkagimnáziumok kiegészítésével foglalkozott. 1888-tól azonban felerősödik a harc. Ennek egyik oka az 1883-as minősítő törvény megjelenése, mely a gimnáziumi végzettségnek különös kiváltságokat, előnyöket biztosított a polgári iskolákkal szemben. Főgimnáziumi végrehajtó bizottság alakul és megindul a harc Bonyhád, Dunaföldvár, Gyönk és Szekszárd között a főgimnázium elnyeréséért. A végrehajtó bizottság tagjai: Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, Boda Vilmos országgyűlési képviselő, Dezseőffy Géza kir. törvényszéki elnök, Fejős Imre takarékpénztári igazgató, Hanny Gábor apát-plébános, Dr. Hangéi Ignácz megyei tiszti főorvos, Hirling Ádám városi főjegyző, Dr. Kramolin Emil birtokos, Dr. Leopold Kornél ügyvéd és lapszerkesztő, Leopold Sándor bérlő, Madarász Emil vármegyei főjegyző, Mikó György plébános, Módly László vármegyei főpénztáros, Őrffy Lajos ügyvéd, Dr. Szigeth Gábor hitelbank igazgató, Steinekker Ferenc uradalmi tiszttartó, Takler József városbíró, Török Béla ügyvéd, Závody Albin kir. törvényszéki bíró. A végrehajtó bizottság 1892. április 20-án „Emlékiratot" terjeszt Simontsits Béla alispánhoz, melyben előadja érveit a Szekszárdon létesítendő főgimnázium ügyében. Ez azért vált szükségessé, mert a vkm. miniszter 1892. március 2-án 2326. sz.alatt kelt leiratában kijelentette, hogy „Tolnamegye területén egy teljes főgimnázium létesítését elvileg részéről is kívánatosnak tartja. "Az Emlékirat hivatkozik Szekszárd megyeszékhely jellegére, ahol sokféle hivatal, intézmény működik értelmiségi, hivatalnok dolgozókkal: kir. törvényszék,, kir. pénzügyi igazgatóság, kir. járásbíróság, kir. tanfelügyelőség, kir. államépítészeti hivatal, posta- és távirathivatal, selyemgyár, Duna-védgát-társulati igazgatóság, szőlészeti tanfolyamvezetőség, szolgabíróság, közkórházi felügyelőség, két önálló rk. 136