Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Mennyiségtan Természetrajz IV. o. Mértani rajz Tornázás Éneklés Szépírás Az iskolában 1871/72-től megindult a tornaoktatás. Tetemes költséggel - főleg adományokból - tornahelyiséget rendeztek be. Ugyanabban a tanévben alakult meg a IV. osztályban az önképzőkör is. Kálmán Dezső tanár vezetésével működött, lapokat olvastak, költeményeket szavaltak, „irálygyakorlatok" által képezték magukat önállóságra a tanulók. 1872/ 73-tól rendes kötelező tárgy lesz a rajz és a szépírás. Két évvel később a testgyakorlás és a műéneklés is. A tantárgyakat a tanárok között a szakcsoportosítás elve szerint osztották fel. A tanítás a Duna-melléki ref. egyházkerület tanterve szerint folyt. Kötelező melléktantárgy volt a két alsó osztályban a szépírás, a testgyakorlat, a szabadkézi rajz és az egyházi ének pedig mind a négy osztályban. A műéneket a válogatott tanulóknak, a francia nyelvet és a gyorsírást az önkéntes vállalkozóknak tanították (az utóbbit a tanár ingyen tanította). 1877/78-ig évenkénti igazgatóváltás volt. Ettől kezdődően 3 évre választották az igazgatót. Az első választott igazgató Bocsor Lajos volt. A tanári testület minden hó végén értekezletet tartott, s megbeszélte a tanulók ügyeit, a szükséges egyöntetű eljárások kialakításának kérdéseit. A tanulókat rendszeresen ellenőrizték szálláshelyeiken. Az iskolában félévkor szigorlatok, év végén nyilvános vizsgák voltak. 1884/85-től már az Egyetemes Konvent által megállapított tanterv alapján folyt a tanítás. Ez a tanterv már az állami tantervvel összhangba hozott terv volt. A tanév három részre volt osztva, az első harmad december 20-ig, a második harmad március 27-ig, a harmadik harmad június 26-ig tartott. A felügyeleti hatóság gyakran látogatta az iskolát. Már a pécsi tankerületi főigazgató is megállapította az 1885/86-i látogatása során, hogy az iskola „szerény állapotban van" taneszközök és felszerelés dolgában. Az iskolának segélyre van szüksége. Az anyagi próbatétel nagy küzdelemre sarkallja az iskolát a fennmaradásért folyó harcban. Az önfeláldozó adományok sem bizonyulnak elégségesnek. Az 1883-as középiskolai törvény előírásai pedig egyre kényszerítőbb súllyal nehezednek a fenntartóra. Az 1890/91. tanév állami felügyeleti vizsgálata elégedett az iskola fegyelmi állapotával, az ügyvitellel, a tisztasággal, a tanárok buzgalmával, de az épület berendezését, tanerőkkel és felszerelésekkel való ellátását nem tartja megfelelőnek. Megállapítja, hogy az intézet anyagilag szegény. Az állami felügyelet a tanulmányi eredményt részben jónak, részben elégségesnek tartja. A kapott megyei és minisztériumi segítség a gondokat megoldja. Ennek természetes következménye lesz, hogy az iskola 1900-tól az állami tantervhez igazodva végzi oktató-nevelő munkáját. Mennyiségtan Természetrajz I-IV. o. Összhangzatos ének Mennyiségtan (számtan, nézettan) Természetrajz (állattan) I-II. o. Természettan III-IV. o. Rajz (mértani, szabadkézi) Testgyakorlás Ének (egyházi és műének) Szépírás