Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Az 1883. évi XXX. te. (középiskolai törvény) megjelenése Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter 1883-ban törvényt fogadtatott el a középiskolai oktatásról. Az 1883. évi XXX. te. (1883. május 23.) kiegyenlítette a százados ellentétet, amely Mária Terézia óta fennállt az állam és az autonóm felekezetek között. Az állam elnyerte a felügyeleti jogot az egyházi iskolák felett, de ugyanakkor meg is találta a segélyezés lehetőségét. A törvény középiskolákon gimnáziumokat és reáliskolákat ért, melynek feladatát úgy határozza meg, hogy: „A gimnázium és reáliskoláknak az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános müveitséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse." A gimnáziumnak e feladatokat a minden irányú humanisztikus, főleg pedig a klasszikus tanulmányok segítségével; a reáliskoláknak pedig főleg a modern nyelvek, a mennyiségtan és a természettudományok fokozottabb tanításával kell megoldania. Mindkét típusú középiskola 8 osztályú, 8 évfolyammal. A gimnáziumi oktatás rendes tantárgyai: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalmának történelme, latin nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, földrajz, Magyarország történelme, egyetemes történelem, bölcsészeti előtan (lélektan és logika), mennyiségtan, természetrajz, természettan és vegytan, mértani rajz, szépírás, testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra. A reáliskolák tantárgyai: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalmának történelme, német nyelv és irodalom, francia nyelv, bölcsészeti előtan (lélektan és logika), földrajz, Magyarország történelme, egyetemes történelem, mennyiségtan, természetrajz és geológia, természettan, vegytan, ábrázoló mértan és mértani rajz, szabadkézi rajz, szépírás, testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra. A tanítás nyelvét a felekezetek határozták meg. A felekezeti iskolák tantervét, tankönyvét az egyházi főhatóság határozza meg, s azt bejelenti a VKM-nek. A törvény szerint párhuzamos osztályok csak akkor indíthatók, ha három egymást követő évben egy osztályban 60-nál több a tanulók száma. A tanórák száma az I-IV. osztályokban legfeljebb 26 óra -I- testgyakorlat 4- 4 óra rendkívüli tárgy. Az V-VIII. osztályokban 2 órával több az összóraszám. Évenként év végén vizsgát, a 8. osztály után pedig érettségi vizsgát kell tenni. A15. § lehetővé tette a leányok magánvizsgáit is, csak a fiúktól elkülönítve vizsgázhattak. A törvény 4 osztályos gimnáziumhoz legalább 4 tanárt 4-1 igazgatót, a 8 osztályos gimnáziumhoz legalább 9 tanárt, 1 igazgatót, 1 hitoktatót, 1 szépírástanárt és egy tornatanárt írt elő. A szaktanárok heti kötelező óraszáma 18 óra, de maximum 25 órát láthatnak el a túlórákkal együtt. A túlórákért díjazás jár. A helyettes tanárok nyugdíjra nem jogosultak. A törvény a középiskolai tanárok kinevezését a magyar állampolgársághoz és a tanári oklevélhez köti. A törvény a tanügyigazgatást is szabályozza. Az országot 12 tankerületre osztja középiskolák tekintetében. A tankerület élén a tankerületi főigazgató áll. A 48-50. §-ok rendelkeznek az állam felügyeleti jogáról. Ezek szerint az államnak joga van az iskolafenntartóktól statisztikai jelentéseket bekérni, a változásokról jelentést kérni, valamint a tankönyveket ellenőriztetni. Az állam időlegesen vagy véglegesen bezárhat felekezeti iskolákat „erkölcsi bajok" vagy „államellenes irány" miatt. Az államnak jogában áll betiltani tankönyveket.

229 A törvény kiegészítéseként megjelent 1890. évi XXX. te. a görög nyelv és irodalom kötelező oktatását eltörölte.

230 Az új jogalkotás számos régi rendeleten jogszokásokon alapuló gyakorlatot rendezett először a magyar közoktatás történetében törvényesen, a magyar országgyűlés által elfogadott alkotmányos módon. 123