Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A könyvtári állomány szaporodása cötet mű kötet 82 72 144 161 92 170 200 156 253 255 177 277 590 570 1095 ? ? tanév ifjúsági tanári mű 1876-77. 1877-78. 1878-79. 1879-80. 1880-81. beszerzés nem volt 1881-82. beszerzés nem volt 1882-83. összesen 846 kötet van 1885-86. 1890-91. 925 Évente általában 1700 könyvet olvastak a tanulók. Az oktató-nevelőmunka alakulásának történeti áttekintését már az előzőekben megadtuk. Láttuk, hogy az iskola különleges - középiskolát pótló - szerepénél fogva nagyobb hangsúlyt helyezett a latin és francianyelv oktatására. Ugyancsak hangsúlyos igényt jelentett az iskolai oktatás gyakorlatibbá tétele, ami sajnos tanfolyami keretben nem valósulhatott meg ez időszakban. A rendkívüli tárgyakat tanulók száma - főleg nyelvekből - egyre emelkedő, de szép számban tanulnak gyorsírást és háziipart is. (37. sz. táblázat.)

206 A nevelőtestület havonként tartott tanácskozásokat, amelyen a tananyagbeosztást, a módszertani kérdéseket tárgyalták meg, „osztályszemléket" tartottak, s a fegyelem kérdéseit vitatták meg. Ebben az iskolában voltak tanulók, akik a tanévet semmittevéssel töltötték el, s ha évet kellett ismételni, az elszenvedett kudarcért saját hanyagságuk palástolásával a tanári testületet vádolták részrehajlással, igazságtalansággal. Sajnos, gyakran a szülők is hitelt adtak gyermekeik szavának. A tanári testület ezért havonként intőleveleket bocsátott ki, de sajnos a legritkább esetben sikerrel. Sok szülő még tudomásul sem vette a saját érdekében foganatosított iskolai intézkedéseket. Az iskolából való eltávolítás eszközéhez pedig csak igen kivételes esetben nyúlhatott a testület, mivel a polgári iskola népoktatási intézetnek számított. A kizárás csak súlyos erkölcsi vagy fegyelmi kihágás esetén volt alkalmazható. / A gyakorlati irányú nevelés érdekében gyakoriak voltak a kirándulások (kajmádi, fácánkerti mintagazdaságok, gőzmalom, szeszfőzde). Ugyanezt a célt szolgálták a méhészeti előadások, a természettani kísérletek. Különösen érdekes volt például a telefon és a mikrofon működésének a bemutatása. Az iskolai beszámolók gyakran említik a tanári szemléltetést, a szertári felszerelések felhasználását az oktató-nevelőmunkában. A szekszárdi államilag segélyezett községi polgári leányiskola létrehozása és működésének első évtizede Varasdy Lajos tanfelügyelő és Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő már korábban meghirdették a felső leányiskolának polgári leányiskolává való átalakításának gondolatát. Ezt az iskolaszék magáévá tette, s megbízta Kovácsné Nagy Lujza igazgatónőt, hogy tegyen előterjesztést a VKM-be. Ez 1888-ban el is készült az épület átalakítására vonatkozó javaslattal együtt, de csak az 1889/90. tanévben jutott el a VKM-be. Gróf Csáky Albin kultuszminiszterjogosnak és méltányosnak találta a kérdést és 1891 áprilisban leiratot küldött a tanfelügyelőhöz, amelyben kijelenti, hogy amennyiben a város gondoskodik az iskola elhelyezéséről és dologi kiadásainak fedezéséről, hajlandó a felső leányiskolát polgári iskolává átalakítani. Az iskolaszék a feltételek biztosítását vállalta, erről a minisztert értesítette is 116