Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

még május hónapban.

207 A miniszter 23.426/1891. sz. alatt megküldte az iskola szervezésére vonatkozó rendeletét a királyi tanfelügyelőnek az alábbi szöveggel!

208 „Folyó évi május hó 20-án 806. sz. a. kelt jelentésére értesítem a kir. Tanfelügyelő urat, hogy megengedem, hogy mikép a szekszárdi államilag segélyezett községi felső leányiskola polgári leányiskolává átalakíttassák oly módon, hogy a jövő 1891/92. tanévre az L, II. és III. lesz megnyitandó. Tartozik azonban Szekszárd község a folyó évi április hó 15-én 39. sz. a. hozott községi képviselőtestületi gyűlési határozat értelmében a polgári leányiskola állandó elhelyezéséről, felszereléséről és a dologi kiadásokról gondoskodni. A községnek erről kiállítandó a törvényhatóság által jóváhagyandó nyilatkozatát kir. Tanfelügyelő úr majd terjeszsze fel. A felső leányiskola jelenlegi tanítónőit: Kovácsné szül. Nagy Lujzát és Batiné Stancsics Fannit fizetésüknek évi 700 (Hétszáz) frtra emelésével a polgári leányiskolához fogom kinevezni. Felhívom tehát kir. Tanfelügyelő urat, hogy nevezetteknek összes okmányait e végből hozzám terjessze fel. Egyúttal ezen iskoláknál egy rendes tanítónői állást rendszeresítek a kézimunka, a szépírás és rajz tanítására évi 700 (Hétszéz) forint fizetés és 200 (Kettőszáz) forint lakpénzből álló illetményekkel. Felhívom kir. Tanfelügyelő urat, hogy ezen állomásra szabályszerű pályázat hirdetése iránt intézkedjék s a beérkező folyamodványokat hármas kijelölés kíséretében majd terjessze fel. A még ellátatlanul maradó tanórákban a polgári fiúiskola összes tanítói a községi iskolaszékek számára kiadott „Utasítás" 44. §-ának 5. pontja értelmében megállapítandó heti óraszám keretén belül feltétlenül tartoznak a polgári leányiskolánál is külön díj nélkül tanítani. A csatolmányok vissszaküldése mellett felhívom a kir. Tanfelügyelő urat, hogy jelen rendeletemről a községet és az iskolaszéket értesítse. Budapest, 1891. évi július hó 4-én. Olvashatatlan aláírás" Szekszárd város képviselőtestületének 1891. április 15-én tartott ülésének jegyzőkönyve szerint a képviselőtestület örömmel veszi tudomásul a miniszter állásfoglalását, s egyúttal az összes dologi kiadások viselésére - ha 300 frtot meg nem haladják - kötelezi magát s a kötelező nyilatkozatot eredeti jegyzőkönyvi kivonat alakjában kiállítja illetőleg a kiállításával az elöljáróságot megbízza. Az iskola 1891 szeptemberében nyílt meg. Tanulóinak létszáma fennállásának első 10 évében a 38. sz. táblázat szerint alakult.

209 A létszámalakulás is azt bizonyítja, hogy az iskola létrehozása indokolt volt, mert lényegesen többen iratkoztak be, mint a felső leányiskolába. Ez érthető is, hisz a polgári iskola előnyei elvitathatatlanok voltak a felső leányiskolával szemben. Csupán az a tény, hogy a polgári iskola már az elemi iskola IV. osztályából veszi fel növendékeit és 4 éven át tanítja, óriási oktatási és nevelési előnyt jelent. Itt a képzési idő jobban hasznosul. A felső leányiskola 10-12 helyről vette fel a különböző előképzettségű növendékeit, s azonos szintre hozásuk félévig is eltartott, így csupán másfél év jutott a magasabb fokú képzésre. A polgári iskolánál ez az idő 3 és fél évre bővül. így a polgári iskola évei alatt a tanulók alaposabban, maradandóbban sajátíthatják el az ismereteket. De a továbbhaladást illetően is előnyösebb a polgári iskola. Mint láttuk, a felső leányiskola csak a tanítóképző intézetekbe vagy kereskedelmi tanfolyamokra való felvételre képesít; a polgári iskola növendékeit a posta, a távírda és vasúti tiszti tanfolyamokra történő felvételre is képesíti. A benépesítés azért nem jelenthetett gondot, mert hosszú ideig ez az intézet volt Tolna megye egyetlen magasabb fokú leányiskolája, a leányok részére az egyetlen lehetőség a magasabb fokú nyilvános iskolai tanulásra (a gimnáziumokban ez időben csak magántanulóként tanulhattak a leányok). 117