Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A szekszárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola létrehozása és működésének negyedszázada Tolna megye első polgári iskolája csak 1876-ban született meg Szekszárdon. A megyeszékhely évtizedeken át harcolt gimnáziumáért. Már az 1850-es években mozgalom indult az intézet szervezéséhez és fenntartásához szükséges pénzügyi alap biztosítására. Ez az alap később már jelentős összeggé nőtt: - bordézsma örökváltságból 15 424 forint 50 krajcár, - önkéntes adományokból 10 000 forint. Ezenkívül a szekszárdi úrbéri perben ejtett ítéletek folytán a közös legelőből 80 kh legelő-illetmény, továbbá az alapítványi uradalom által adományozott 600 négyszögöl beltelek a rajta levő épületekkel gyarapította a létesítendő iskola alapvagyonát. Mindez azonban még mindig nem volt elegendő. A gimnázium szükségletét nem fedezhette volna ez az anyagi erő. Mivel az alap további növelésére alig volt már lehetőség, meg törvény szerint Szekszárdnak amúgy is kellett volna polgári iskolát létrehoznia, elhatározták egy polgári iskolának felállítását Szekszárdon a gimnáziumi alap felhasználásával. Báró Augusz Antal, Boda Vilmos, Ellman Miklós, Kramolin Emil és Stann Jakab a polgári iskola megszervezéséért eredményes propagandát fejtettek ki nemcsak Szekszárdon, de a vármegyében is. Az ő kezdeményezésükre indultak meg a tárgyalások 1875 elején a kormánnyal a polgári iskola megszervezése ügyében. Erre szükség is volt, mert a kezdet nem volt éppen bíztató. A VKM ugyanis már 1874. szeptember 25-én 23530. szám alatt kiadta rendeletét az iskola létesítésével kapcsolatosan. Ezt azonban a Baranya-Tolna megyék közös tanfelügyelője nem vette komolyan, csak háromnegyed év múlva közölte a várossal. Az iskolával kapcsolatos tárgyalásokról semmiféle felterjesztést nem tett a VKM-hez.

189 A VKM álláspontja az 1875. évi 18905. sz. leirata szerint: - Egyelőre a polgári iskola 4 osztályos lehet. - Államsegélyt nem helyez kilátásba csak akkor, ha az 5%-os iskolai alapadóból, a város iskolai alapvagyonának jövedelméből, egyéb iskolai célokra fordítható jövedelmekből a kiadások már nem fedezhetők. - Az uradalmi kádárlak a város tulajdonába kerül iskolai célokra történő átalakításra. - Az uradalmi magtár tanárlakás nem lehet. - A város óvakodjon a költséges megoldástól. \ A város igyekszik mindent megtenni az iskola érdekében. A szervezés meggyorsítása és eredményessége érdekében a város képviselőtestülete létrehozza a polgári iskolai bizottságot. Ennek tagjai: Báró Augusz Antal, Boda Vilmos, Ellmann Miklós, Kramolin Emil, Mehwert Ignácz, Stann Jakab. A bizottság tárgyalásokat folytat egyrészt a képviselőtestülettel, másrészt a tanfelügyelővel. Tervezeteket, kimutatásokat készít az anyagi erőforrásokról, pontosan megállapítja az iskolai alap készpénz és ingatlan vagyon összegét. Elkészíti az alapítványi uradalom által adományozott és a város központjában lévő emeletes épületnek iskolává történő átalakítási tervezetét, a munkálatok költségvetését. Az iskola engedélyezése és az államsegély megadása iránti előterjesztéshez ezeket a tervezeteket, kimutatásokat és az átalakítás költségvetését mellékeli. A bizottság által letett biztosítékok: - a bordézsmaváltsági összegből 30 000 frt, - 80 hold legelő 20 000 forint értékben alaptőke, alaptőke létesítésére, - iskolaépítésre átad összesen 15 684 forintot (a bordézsmaváltsági különbözet 6605 frt. magánadakozások összege 9079 frt.). A bizottság megállapítja, hogy az uradalmi kádárlak 15 000 forintért iskolai célokra átalakítható. A két első osztály fenntartási költségei pedig 2600 forintot tesznek ki. A felajánlott összeg erre elegendő is. „20 év óta kergetett ábrándképeink megvalósulását reméljük ezzel az anyagi áldozattal" - írja a Tolnamegyei Közlöny 1875. október 13-i száma.

190 111