Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

c) ahol a tanítási nyelv magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; d) ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; e) számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; f) mértan; g) földrajz és i , h) történelem } hazai es egyetemes; i) természetrajz -i k) természettan |- tekintettel az iparra, kereskedelemre és gazdaságra; 1) vegytan «* m) mezei gazdaság - vagy ipartan, tekintettel a község és vidék szükségére; n) statisztika; o) köz-, magán- és váltójog alapvonalai; p) könyvvitel; r) ének; q) rajz, a mértannal összhangzatba véve és szépírás; s) test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tárgyak, amint a község ereje engedi, és rendkívüli órákban a latin, francia s a t. nyelvek és zene." A törvényből hiányzik - de az 1869-ben megjelent első tantervből is - az iskola helyének kijelölése a köznevelés rendszerében, képesítő, minősítő jogának pontos körvonalazása, tanárképzésének rendezése. Eötvös a polgári iskolát a népiskolához csatolja, ezzel megosztja a kormány és az ország figyelmét a felső népiskola és a polgári iskola között. Ezért Eötvöst bírálják is. A törvény a gyakorlatias általános műveltséget hangsúlyozza igen konkrétan. A természetrajz, természettan, vegytan tanításának vezérlő követelménye az élettel, a természettel való kapcsolat, a termelési ismereteket „a község és vidék szükségleteihez" kell mérni. Az 1879. évi tanterv Az 1879. évi tanterv szerint a polgári iskola célja a közéletre tartozó olyan általános műveltség nyújtása, melyre a tudományos pályákra nem törekvő minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van.

160 A tantervi követelmények sorában a gyakorlati képzés különösen hangsúlyos. A számtan- és mértantanítás célja „biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazkodott szám- és mértani feladványok megfejtésében. "

161 A könyvvitelt elméletben és gyakorlatban tanítják. „A természeti tünemények törvényeit" kísérletek útján kívánja a tanterv megismertetni, és kiemeli a tanult elemeknek, vegyületeknek az iparban és a mezőgazdaságban való alkalmazását és fontosságát. Kimondja a tanterv, hogy a mezőgazdasági ismereteket gyakorlókertben, ipartant az iskola mellett felállítandó iparosműhelyben is kell tanítani. A rajz célja a szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő síkmértan és vetülettan alapfeladatainak ismerete és alkalmazása.

162 A polgári iskola 1879-es óratervét a 27. sz. táblázat ismerteti.

163 A rendkívüli tárgyakra fordítandó órák számát a körülmények szerint a tanítási órákon kívül kell meghatározni. Az óratervben jelentős részesedése van - a kevés összóraszám ellenére is - a számtannak és mértannak, a természettudományi tárgyaknak és különösen a szabadkézi és mértani rajznak. Ez utóbbinak ilyen erőteljes tantervi jelentkezése szinte példa nélküli, tantervi jelleget, szemléletet is meghatározó. A polgári iskolában végig figyelmet és jobb feltételeket élvez, bár a későbbiek folyamán korántsem ilyen fontosságú tárgy a rajz. 105