Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55
A polgári iskola és a felső népiskola életképessége, pályákra való felkészítése A felsőbb népiskola a hivatalos támogatás ellenére sem bizonyul életképesnek, száma jelentéktelen marad és az I. világháború után elhal. Nem voltak meg az előfeltételei: a kiépült 6 osztályos népiskolák, a megfelelő tanerők. A legtöbb népiskola a dualizmus egész korában egytanítós, osztatlan és vegyes iskola marad. A polgári iskola viszont felvirágzik országosan. Annak ellenére, hogy funkcióját illetően oly sok bizonytalanság van körülötte és ott őrlődik a népiskola és középiskola közé ékelődve (voltak pl. a latint, mint kötelező tantárgyat tanító polgári iskolák), 164 népszerű lesz és konkrét társadalmi szükséglet kielégítésével gyors fejlődésnek indul. De nem a hatosztályos, hanem a négyosztályos terjed el. Ez egyrészt iskolarendszerünknek fent már említett szerkezeti fölépítése miatt, továbbá a középfokú szakiskolák kifejlődésével párhuzamosan következett be, de a leglényegesebb ok a minősítő jog szegénysége, illetve hiánya. 165 A hatosztályos polgári iskola, nem jogosít az egyéves önkéntes katonai szolgálatra, miként a hat évfolyamú reáliskola, s az 1883. 1. te. (minősítő törvény) a hatosztályos polgári iskola előtt minden magasabban kvalifikált pálya útját elzárja. Az alsó fokú tisztviselői állásokra (állami szolgálati kezelőszemélyzet, vasúti, postai altisztek stb.) pedig a négy osztály elvégzése is jogosít. 166 Ebben a szemléletben a továbbtanulásnak nem az életre, szakmára, hivatásra, hanem a hivatalra való felkészülés ad értelmet. A minősítő törvény így „emeli trónra" a foglalkozások társadalmi presztízse skáláján a „nyugdíjképes" íróasztalt. Sajnos túlságosan általánossá, mély gyökerűvé, szívóssá válik ez a felfogás. A minősítő törvény, amely jogosítás szempontjából kiváltságos helyzetet biztosít a gimnáziumoknak, és az akkor nyolc osztályra emelkedett reáliskolának, s felduzzasztja tanulóinak számát, tovább erősíti a négyosztályos polgári iskola pozícióját. Voltak ugyan törekvések a felső két évfolyamnak kereskedelmi 167 , ipari, később mezőgazdasági szakirányú továbbfejlesztésére és megmentésére, de ezek a kísérletek sem tudták megakadályozni az V. és VI. osztály fokozatos elsorvadását. 168 A négyosztályos polgári viszont jogosít kisebb, a társadalmi presztizsskálán már számon tartott tisztviselői pályákra, kielégíti egyes polgári rétegek művelődési igényeit; de nem válik a „tudós" középiskolák pótlékává, felemás szakiskolává és a közoktatásügy egész rendszerébe egyre inkább a középfokú szakképzés előkészítésével illeszkedik bele. Különösen a középfokú kereskedelmi szakoktatásra hatott pozitívan és segítette azt a többi szakiskolához képest felvirágzáshoz. A polgári iskola közoktatási funkciójának tisztulásával rendezni kellett a polgári iskolából a gimnáziumba, illetve a gimnáziumból a polgáriba átlépők helyzetét. Ha a polgári iskolai tanuló gimnáziumba akarja magát felvetetni, akkor latin nyelvből, ha reáliskolába, akkor francia nyelvből kell vizsgáznia. 169 A gimnáziumból és a reáliskolából azt a tanulót lehetett a polgári iskola megfelelő osztályába felvenni, akinek „elsőrendű" bizonyítványa van, továbbá „másodrendű" bizonyítvány esetén a gimnáziumban latin vagy görög nyelv, a reáliskolában francia nyelv kivételével nincs elégtelen osztályzata. Többségükben valószínűleg a fenti nyelvekből bukottak iratkoztak át a polgári iskolába. A rendelet egyébként meglehetősen homályosan körvonalazza a különbözeti vizsga körülményeit, mert ezt mondja: „Ha a középiskolák és a polgári iskola tantervei között lényeges eltérések vannak, akkor az átlépő tanulót felvételi vizsgára lehet kötelezni. 170 A II. Egyetemes Tanügyi Kongresszus polgári iskolai szakosztálya néhány fontos alapelvet tisztáz, amelyek hatással voltak az intézmény további fejlődésére. A szakosztály önálló, öncélú hétosztályos polgári iskola mellett van, amely általános és gyakorlati képzést nyújtva nem „szolgál ki" más középfokú iskolát, hanem maga is középiskola rangján áll, érettségit ad, ugyanolyan hivatali állásokra és előnyökre jogosít, mint a többi középiskola, s a szakosztály véleménye szerint a polgári iskolát - külön törvényt alkotva - ki kell vonni az 106
