Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

muk egyharmadát. Ennek oka, hogy a mesterek, mint minden újnak ellenállnak, sokan még hatósági közbelépésre sem küldik el tanoncaikat az iskolába. Ugyancsak Bonyhádon a tanoncok 1-2 kivételével német anyanyelvűek. Ugyanitt a 131 tanulóból 54 bukott. Az igazolatlanul mulasztott napok száma 855. A 26 kereskedőtanonc részére kereskedelmi tanfolyam indult.

149 Ódombóvárott az iparosok egyre lelkiismeretlenebbül engedték el tanoncaikat az iskolába. Az osztálytanító hivatalos értesítéseit vagy vissza sem küldték, vagy ilyen szövegekkel próbálták kimenteni tanoncaikat: „Sok dolog volt.", „Lent voltam a vasúton. "„ Vendégeim voltak". Az iskola igazgatója panaszolja, hogy a tanonc felszabadulása nem függ az iskolai munkájától, szorgalmától, magaviseletétől, tanulmányi előmenetelétől. Még a bukás sem számít. Emiatt nincs az iskolában semmiféle mozgató erő. Úgy véli, hogyha ezt a szemléletet sikerülne megváltoztatni, akkor megváltozna a „botrányosan hanyag" iskolalátogatás, a rakoncátlan magaviselet, megszűnne a hanyagság, lomhaság, s lenne tekintélye az ipariskolának. Az igazgató méltatlankodása valóban jogos, hisz ebben az ipariskolában e tanévben az 1248 mulasztott órából 955 óra igazolatlan volt.

150 1887/88. tanévben Bonyhádon - 4 évvel a törvény megjelenése után - még mindig a kezdeti nehézségekkel küzdenek. A tanoncoknak a sok elfoglaltságuk miatt nincs idejük az otthoni tanulásra még akkor sem, ha saját édesapjuk a mesterük. Ezért a 123 tanulóból 42 elbukott. A magatartásuk viszont javuló, a 13 kereskedőtanuló szorgalmas is. A tanulók hazamenetelére rendőrök vigyáznak. Az igazolatlanul mulasztás sajnos még mindig sok: 433 nap. Az iskolai munkát továbbra is nehezíti az, hogy a 123 tanulóból csak 15 magyar anyanyelvű.

151 A dunaföldvári ipariskola igazgatója a tanoncok előmenetelében és iskolába járásában visszeesésről számol be. Ennek okait a következőkben jelöli meg: - Még ma is sokan a próbaidő leple alatt kibújtak az iskolai kötelezettség alól. - A tanszerek az iskolában és a legtöbb tanulónál hiányoztak. - A tanoncok fél- háromnegyed órai késéssel érkeztek az iskolába. - Az ipariskolai bizottsági tagok többsége feléje sem nézett az iskolának. Mindezek miatt a tananyagot nem végezték el az iskolában. A 2158 mulasztott napból 1879 igazolatlan volt. Az iskolának ebben a tanévben 183 forint fedezetlen kiadása volt.

152 1888/89. tanévben a bonyhádi ipariskolai igazgató arról számol be, hogy az iparosok már kezdik érteni az iskoláztatás jogosságát és fontosságát. Az igazolatlan napok száma 240-re csökkent, viszont a 137 tanulóból még mindig 27 bukott. Az igazgató megállapítja, hogy a kisvárosi iparosoknál az a szokás, hogy a mester a rábízott tanoncot az első esztendőben nem vette inasszámba, csupán egyszerű cselédnek tekintette, akinek a házon belüli és a ház körüli munkákat kellett elvégeznie, a műhely előtte ismeretlen maradt.

153 A lassú fejlődés, a számtalan akadályozó tényező miatt a század utolsó évtizedeiben a tanügyi hatóságokat már a tanonciskolái oktatás reformja foglalkoztatja. 1892-ben az Országos Közoktatásügyi Tanács szervezeti és tartalmi reformjavaslatokat terjeszt elő a VKMnek. A javaslat szerint az ipariskolát csak tartós létszámcsökkenés esetén lehet megszüntetni. A javaslat már általános és szakirányú tanfolyammal számol (a kereskedőtanonc-iskolákat is szakirányúnak számítja). A tanács az iskolák költségfedezetéül a következőket javasolja: - a törvény szerint befolyó ipardfjakat, - a pénzbüntetéseket (melyeket a tanoncok iskolai hiányzásai miatt fizetnek a mesterek), - a beíratási és tandíjakat, - a község egyéb díjait, 102