Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33
(cum uno pane) a családfővel. 69 Az adóalap másik összetevője a jobbágytelek gazdasági ereje. Egy közepes nagyságú vagyonnal bíró gazda évi hadiadója kb. 100 forintra rúgott. Ennek csak egy részét kellett készpénzben kifizetni, másik részét az országban táborozó katonaság fuvarozásával, elszállásolásával és ellátásával rótta le. A gyalogos katona egynapi élelmiszerellátása átlagban 1 font húsból és 2 font kenyérből állt, amiért a gazdának kb. 12 dénárt számítottak be hadiadótörlesztésként. A bekvártélyozott katonák azonban nem egyszer ráadást is követeltek. 1716-ban Döbrököz lakossága bepanaszolja a beszállásolt katonákat, mert nincs tőle nyugta. 70 Fellner császári kapitány százada 1714. január végén 2 napot töltött a Szekszárd melletti Űjpalánkon, s jellemző a jogtalan követelésre, hogy a 107 katona rendes élelemfejadagján kívül 50 liter bort, 10 kg vajat és ugyanannyi szalonnát, 32 tyúkot, 140 tojást, 40 gyertyát, teméntelen halat követel és szed össze a rác lakosságtól. 71 Egyébként ebben a hónapban 27 községünkben 134 katona volt elszállásolva. 72 Igaz, hogy a katonaság rendfenntartó szerepe nem elhanyagolható szempont, ugyanakkor néha összeütközésekhez és egyéni sérelmekhez vezetett. Ozorán Lacza János jobbágy házában beszállásoltak egy katonát, akinek ágyat, derékaljat, párnát, pokrócot, tűzifát és gyertyát, lovának abrakot adott. 1718 nyarán egy átvonuló csapattest elszedte a gazda egyetlen lovát, s a beszállásolt katona nem sietett segítségére. Csak hónapok múlva küldték vissza lerokkant lovát, amikor a faluban a munka dandárja már lefutott. Neki éppen a legnagyobb dologidőben hiányzott a lova. Két év múlva már nem is említik az adózók sorában. 73 A lakosságnak kellett viselni az átutazó követségek fuvarozási és élelmezési költségeit is. Az egyik legnevezetesebb követjárás az 1719/1720. évi osztrák és török követség útjához kapcsolódik. 1719 májusában a megye népe a bátaszéki, szekszárdi és simontornyai stációra 36 fogatot, többszáz tyúkot, pulykát, tojást, többszáz kilogramm vajat, mézet, húst állított elő. Ugyanakkor 200 lóvezetőt kellett a megyehatártól a megyehatárig biztosítani. Többszáz ember kutakat ásott, hidakat hozott rendbe, hogy az Ibrahim pasa vezette török követség tagjai és több mint ezer darab teve, ló és öszvér ivóvízhez jusson és zökkenőmentesen áthaladhasson a megye területén. Az osztrák követség a Dunán hajózott le Istanbulig. A dunai hajómalmokat be kellett vontatni az öblökbe, hogy ne akadályozzák a követség utazását. A két követjárás oda-vissza utazása 2854 forint pótadókivetést vont maga után Tolna megyében. 74 Földesúri terhek Az újratelepülés első éveiben alig fordult elő urbárium, vagy ha szabályozták is a földesúr és a jobbágyok, zsellérek közti viszonyt, arról többnyire csak közvetve, későbbi szerződésekből értesülünk. Urbárium híján a szolgáltatásokat ún. „helyi szokás" alapján vetették ki. 1724-től kezdve az urbáriumot a vármegye készítette el, majd a helytartótanács átnézte és az uralkodó elé terjesztette jóváhagyás végett. 75 Elemzett korszakunkban legnevezetesebb az Eszterházy-család 1720. évi urbáriuma, amely a dombóvári uradalom területén élő nép jogait és kötelezettségeit veszi számba. Ugyanez a család az ozorai uradalomban már 1702-ben szabályozta az úrbéri viszonyokat. 74