Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

strázsán állnak hadnagyuk parancsnoksága alatt. Ők őrzik a boszorkánysággal vádolt dunaszentgyörgyi bábaasszonyokat és ők kísérik be őket a simontornyai börtönbe. Községháza hiányában saját házuk kamrájában tartják lakat alatt az őrizeteseket. 3 A köznemesi rétegből került ki a vármegye tisztikara: az alispán, a szol­gabírák, az esküdtek, a jegyzők, az adószedő, a csendbiztos, a kapitány, az orvos, az ügyész, a táblabíró és a vármegye ügyeiben a bécsi kormányhivataloknál el­járó ú. n. ágens. b) Községi elöljárók A XVIII. század tizes évei végén 52 település 91 elöljáróját név szerint megörökítették az összeírások. A többi község nem említ bírót vagy kisbírót. Börzsöny, Cikó, Felsőnána és Kápolna lakóinak csekély száma nem is indokolja a bírói státus betöltését, Bonyhád magyar református lakói pedig 1720 őszén minden valószínűség szerint Szűcs András szabadost tekintik vezetőjüknek, hi­szen ő állította ki azt a kis csapatot, amely a négy éve lakatlan falu benépesí­tésére vállalkozott. 4 Kajdacs 18 jobbágya 1719. augusztusában telepedett le, ám úgy látszik, hogy még nem szerveződött községbe; nem ad hírt esetleges elöljá­róiról. 5 A jelentősebb településekben a főbírót másod- és harmadik bíró (altér et tertius) segítette hivatása ellátásában (Dunaföldvár, Nagydorog, Ozora, Paks, Pincehely, Simontornya, Szekszárd), további 37 községnek bírója és egy helyet­tese van, míg 10 falu ügyeit 1—1 bíró intézi. Kevés jegyzék készült az elöljáróságok további fontos tényezőiről, az es­küdtekről; szerepükről azonban nem feledkezhetünk meg, jóllehet ők nem élvez­tek adómentességet, mint „bíró uramék"; a községre kivetett állami és földesúri adó telkenkénti felosztásában és behajtásában, a községi haszonvételek elszá­moltatásában, a községi élet mindennapi gondjainak eligazításában, a közbiz­tonság szervezésében nélkülözhetetlen az esküdtek hatékony közreműködése. Űgy kellett ismerniük a falu népét, mint a tenyerüket. („ .. . az esküdtek tudják, hogy melyik a jó és melyik a rossz gazda"). 6 A földesúr és a jobbágy között ke­letkezett szerződések aláírói között találjuk a község esküdtjeit is. 7 Az esküdtek közül kerültek ki a bírók; az esküdti feladatok ellátása ily módon nélkülözhetetlen iskolát jelentett a bírói posztra törekvőknek. Az elöl­járóság zöme az esküdtekből állt. A főbíró nem egyszer bírótársnak nevezi őket, velük járja végig a várost vagy falut, ha lopott jószág után nyomoz. 8 Faddon a főbírón kívül a kisbíró és 5 esküdt vett részt Büky Katalin férj gyilkossága és Kalmár Zsuzsa boszorkánysági perének előkészítő szakaszában. 9 A mezővárosok népességszámát tekintve közepesnek tekinthető Paks elöljárói névsorát 1714-től folyamatosan ismerjük, s meglepően sok tagot számláltak. Egy 1714. évi kihall­gatási jegyzőkönyvben 6 esküdt és egy jegyző tett vallomást. 10 A bírók adómentességét az 1351. évi 4. t. c. kihirdetése óta soha senki nem vonta kétségbe, sőt azt több törvény újólag megerősítette. 11 A török megszállók, a maguk módján, szintén igényt tartottak a bírók tevékenységére, némi önálló­ságot biztosítva a község belső ügyeinek intézésére. 12 A községi bírónak minden időben meg* kell dolgoznia adómentességéért. A községre kivetett terheket nem lehetett közmegelégedésre felosztani és behajtani. Akaratlanul is sok irigyet és ellenséget szerezhetett magának. Fölfelé éppúgy meg volt kötve a keze, mint le­felé. Egy 1713-ból való szabályrendelet alapján Tolna megyében a községi bírót 5 fö

Next

/
Thumbnails
Contents