Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

szakmai átképzést, az új szakmák elsajátítását stb., tehát a termelőerők személyi tényezőjének minőségi átalakulását is. A vizsgált időszak első részében, 1963—1970. évek között az ipar állóeszközeinek bruttó éntéke 73 százalékkal, több mint egymilliárd forinttal nőtt és 1970. év végén megközelítette a 2646 millió forintot. Az ipar szektorai közül a viszonylag fejletlen állóeszközökkel rendelkező tanácsi és szövetkezeti ipar fejlesztette nagyobb mértékben az állóeszközeit, az előbbi több mint kétszeresére, az utóbbi pedig háromszorosára. Ezzel az ipar állóeszközeiből való részesedésü/c az 1963 évi 8 százalékról közel 12 százalékra nőtt. A minisztériumi ipariban az állóeszközök értéke 67 százalékkal növekedett. így a 6(^as évek második felében némileg csökkent a minisztériumi szektor részaránya, de 1970-foen is áitt összpontosult az állóeszközök döntő része. A szocialista ipar állóeszközeinek értéke (év végén) millió Forint Megnevezés Az összes állóeszközök Ebből: a gépek és gépi bruttó értéke berendezések bruttó értéke 1970. 1975. 1970. 1975. Minisztériumi ipar 2336 3676 783 1495 Tanácsi ipar 205 292 68 94 Állami ipar összesen 2541 3968 851 1589 Szövetkezeti ipar 105 400 47 209 Szocialista ipar összesen 2646 4368 898 1798 Forrás: KSH. T. m. lg. A termelőerők fejlődése Tolna megyében 1960—1970. években. Szekszárd, 1972.; KSH. T. m. lg. Tolna megye statisztikai évkönyve. 1975. Szekszárd, 1976. Az eredmények eltúlzásának elkerülése végett célszerű néhány összehasonlítással is foglalkozni. A 60nas években megvalósított beruházások és az azt követő állóeszközállomány-növekedés — különösen a megelőző időszakikai történő összehasonlításban — jelentősnek mutatkoztak. A 'beruházások egy lakosra jutó értéke tekintetében azonban 19 közül Tolna megye a 18. helyet foglalta el. A megye 1970-ben az ipar egy foglalkoztatottjára jutó bruttó állóeszközérték, — ezen belül a gép és gépi berendezés érték — továbbá a gépi hajtóerő és a felhasznált villamos energia tekintetében pedig a megyék között az utolsó helyre került.

28 A második és a harmadik ötéves tervidőszakokban rendelkezésre álló beruházási eszközök nem tették lehetővé az ipar szerkezetének jelentősebb megváltoztatását. Csupán kisebb módosulás következett be. A könnyűipar változatllamul megtartotta vezető szerepét a megye iparában. Ez egyrészt ama vezethető vissza, hogy a megye könnyűipari üzemei jelentős hagyományokkal rendelkeztek, másrészt a könnyűipari vállalatok rekonstrukciói viszonylag kevesebb beruházási eszközt igényeltek, mint az új üzemek telepítése. A IV. ötéves tervidőszakban megvalósított beruházások eredményeként 65 százalékkal, 1722 millió forinttal nőtt a megye iparában az állóeszközök bruttó értéke. A beruházások szektoronkénti megoszlásának megfelelően az állóeszkö642