Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

zök bruttó értéke legnagyobb mértékben, 1340 millió forinlttal a minisztériumi iparban nőtt. A legdinamikusabb, csaknem négyszeres növekedés viszont a szövetkezeti iparban következett ibe. Az utóbbiiakíban közrejátszott — a jelentős beruházási összegek mellett — az iis, hogy a szövetkezeti ipar állóeszköz-ellátottsága még a 70-es évek elején is igen alacsony szinten volt. A szövetkezeti ipar állóeszköz-állományának erőteljes fejlesztése eredményeként részaránya az ipar állóeszközeinek bruttó értékéből öt év alatt 4 százalékról 6,6 százalékra nőt. Kedvező, hogy az állóeszközökön belül gyorsabban nőtt a gépek és gépi berendezések bruttó értéke. 1975 év végén már összesen 1798 (millió forint értékű állomány állt a megye rendelkezésére. Ezzel a gépi eszközök aránya az állóeszközök bruttó értékén belül öt év alatt 34 százalékról 41 százalékra nőtt. A szocialista ipar termelésének alakulása A termelőerők fejlesztésének eredményeként a megye iparának termelése tizenöt év alatt több mint 5,5-szörösére nőtt. Ezt valamivel meghaladta a minisztériumi ipar termelésnövekedése. A tanácsi ipar termelése 3-szorosára, a szövetkezeti iparé pedig 10-szeresére növekedett. Ütemét tekintve legnagyobb volt a termelés növekedése a 60-as évek első felében. Ekkor a szocialista ipar valamennyi szektora közel azonos ütemben, mintegy kétszeresére növelte a termelését. A kor gazdaságpolitikai és azon belül foglalkoztatáspolitikai céljainak megfelelően Tolna megye iparának fejlesztése — az országoshoz hasonlóan — extenzív jellegű volt. A létszámbővítés eredményeként megvalósított termelésnövekedés különösen a tanácsi és a szövetkezeti iparban volt igen jelentős, összesenjében az ipari termelésnek több mint 40 százaléka extenzív tényezők hatására következett be. A III. ötéves tervidőszakban tovább tartott az ipari termelés dinamikus növekedése. Az ipari termelés valamivel több, mint 60 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami ipar mindkét szektorában közel azonos ütemben, több mint 50 százalékkal nőtt a termelés. Legdinamikusabb, közel 170 százalékos termelésbővítést a szövetkezeti ipar valósított meg. A növekedésben — a megelőző ötéves időszaknál erőteljesebben — domináltak az extenzív tényezők. Ezek hatására következett be a termelésnövekedés mintegy 60 százaléka. A 60-as években végrehajtott iparfejlesztés gyorsította a további fejlődés extenzív forrásainak kimerülését. Fokozódó mértékben jelentkezett az intenzív fejlesztés igénye. Az ipar, illetve az ipari termelőerők fejlődését vizsgálva kiderül, hogy az intenzív fejlesztésre való áttérés meggyorsítása a 70-es évek első felében elmaradt a követelményektől és a lehetőségektől. A IV. ötéves tervidőszakban felhasznált — a korábbinak több mint duplájára növelt — mintegy 3 milliárd forintnyi beruházási összeg eredményeként létrehozott termelőbázis egy jelentős része már ebben a periódusban üzembe lépett. Ezek között jócskán szerepeltek munkahelybővítő beruházások, ami alapvetően a termelés extenzív tényezőinek bővítését jelentette. Az intenzifikáció jelei a gépi beruházások, s ennek következtében a gépek és gépi berendezések állóeszközökön belüli arányának növelésében, több helyen a termelőberendezések korszerűsítésében, valamint a munka termelékenységének számottevő emelkedésében mutatkoztak meg. Mindennek következtében a megye ipari termelése a 70-es évek első felében több mint 60 százalékkal nőtt. Az egyes szektorok termelésének növekedése nem volt annyira differenciált, mint korábban, 60—80 százalék között mozgott.

30 643