Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

A gazdasági élet 1. A. A vagyoni és társadalmi tagozódás Tanulmányunk alább következő fejezetében a vagyoni és társadalmi tagozódásnak megfelelően bemutatjuk a telepítő birtokosokat, a községi elöljárók munkáját, a telepítés során érdemeket szerzett libertinusokat, majd részletesen szólunk a jobbágyokról és zsellérekről. a) Birtokosok A telepítő birtokosok és telepített helységeik felsorolását az alábbiak szerint adjuk meg. 1. Egyházi birtokosok A pécsi klérus birtokai: Máza, Nagymányok, Váralja. A bátai apát birtokai: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék,

1 Decs. A földvári apát birtoka: Dunaföldvár. A szekszárdi apát birtokai: Grábóc, öcsény, Sióagárd, Szekszárd.

2 2. Főnemesek Batthyány: Bölcske, Felsőnyék, Madocsa, Szálka. Eszterházy ozorai uradalma: Bedeg, Értény, Magyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly, Ozora, Pari, Pincehely, Regöly, Tamási, Tengőd; Dombóvári uradalma: Dombóvár, Döbrököz, Jovánca, Kocsola, Kurd, Nak, Szakály, Szakcs. Sinzendorf: Apar, Kismányok. Kis-székely, Mucsi, Nagyszékely, Vej ke, Závod. Styrum-Lymburg: Kisszékely, Nagyszékely, Simontornya. Viczay: Ireg, Kánya. Wallis: Belac, Kakasd, Tolna. 3. Birtokos nemesek Daróczy és Száraz család: Bölcske, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Paks. Dőry és Monaszterly család teveli uradalma: Tevel. Gindli család: Medina. Kun és Schilson család: Bonyhád, Börzsöny, Cikó, Majos. Lengyel család: Nagydorog. Magyary és Kossá család: Gyönk. Meszlényi család: Györköny. Petrovszky család: Fadd. Salomvári család: Miszla. A felsoroltakon kívül számosan vannak köznemesek, akiknek van jobbágyuk, de a telepítési munkálatokban kevéssé vették ki részüket. Náluknál is többen vannak azok a köznemesek, akik jobbágytelken éltek, s a parasztoktól csak személyi kiváltságukban különböztek. A jobbágytelekre szorult nemes személye után adómentességet élvezett és mentesült a fuvar- és katonabeszállásolási kötelezettség alól. Ilyen nemesek éltek pl. Dunaszentgyörgyön, ahol a lakosság többségét tették ki. Ezt a községet curiális azaz kisnemesek lakta községnek nevezték. Tárgyalt korszakunkban az adókivetés céljait szolgáló összeírásokból kihagyták a curiális községben lakó nem nemes lakosságot is. Dunaszentgyörgy nemes férfi lakossága — béke idején — rendészeti feladatokat lát el. Egy boszorkányper irataiból az is kiderül, a férfiak felváltva 64