Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

A munkáslétszám megoszlása az alkalmazás minősége szerint (szeptember 30; bedolgozók nélkül) százalék 36,0 36,3 36,1 39,8 35,4 39,2 43,3 43,5 28,6 24,5 20,6 16,7 100,0 100,0 100,0 100,0 Megnevezés 1960 1965 1970 1975 Szakmunkás Betanítót munkás Segédmunkás összesen Forrás: KSH Területi Statisztikai Főosztály. Területi idősorok; ipar 1954—1970; építőipar 1950—1970. Budapest. 1971. KSH. T. m. lg. Tolna megyei számvetés az MSZMP XI. kongresszus előtt (MSZMP Tolna megyei Bizottsága); KSH. T. m. lg. Tolna megye statisztikai évkönyve 1975. Szekszárd. 1976. 1961—1970. években a nagy mértékű létszámnövekedésen belül a munkáslétszám alkalmazási minőség szerinti összetétele megyei átlagban csak részben változott. A szakmunkáshányad évenként stabil volt. Ezzel szemben a betanított ós segédmunkásoknál jelentősebb változások történték. A betanított munkások részaránya évről évre emelkedett, a segédmunkásoké csökkent. A III. ötéves tervidőszakban a munkáslétszám alkalmazás minősége szerinti időbeli változása a szocialista iparban tapasztalt átlagos irányzatoktól szektorok szerint jelentős mértékben eltért. A minisztériomi iparban a szakmunkások számának növekedési üteme jóval gyorsabb volt a betanított munkásokénál. A tanácsi és különösen a szövetkezeti iparban ezzel ellentétes irányú tendencia érvényesült.

22 A szakmunkások és a betanított munkások létszámának dinamikája közötti különbség a minisztériumi iparban azzal f ügött össze, hogy a termelés egyre nagyobb mértékben igényelt szakmunkásokat. A munkáslétszám szakképzettség szerinti összetétele tekintetében a megye iparán belül a legnagyobb mértékű változások a szövetkezeti iparban következtek be. A szövetkezeteknél a termelés területén jelentkező átalakulási folyamat — megindult á korszerű kisüzemek szervezése — meghatározta a létszámbővítés struktúráját is. Nagyszámú szakképzetlen munkaerő kapott munkát az ipari szövetkezeteknél. Az üzemszerű termelés kibontakozása, a korszerű termelésszervezési folyamatok megvalósítása, a gépesítés fokozása azonban mind nagyobb arányban igényelte a betanított munkásokat, ami az utóbbiak részarányának növekedéséhez vezetett. A betanított munkások létszámának igen dinamikus növekedése a szövetkezeti iparban kapcsolatban volt a női munkások többi szektorhoz viszonyított gyorsabb ütemű növekedésével, amelyek zöme rövid betanulást igénylő munkakörökben helyezkedett el. A megye iparában dolgozók szakképzettségi struktúrájában különösen a IV. ötéves tervidőszakban következett be számottevő változás. A szakmunkások száma a szocialista iparban öt év alatt 24 százalékkal, a betanított munkásoké 15 százalékkal nőtt. Míg a szakmunkásak száma az ipar mindhárom szektorában jelentős mértékben nőtt, addig a betaníttottmunkás-létszáim növekedése a szövetkezeti iparban érte el a legnagyobb mértéket. A segédmunkások száma a megye iparában nem változott, de szektoronként már ellentétes irányú változások következtek be. A szövetkezeti iparban ia segédmunkások száma észrevehetően nőtt, 639