Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

tási problémát. A szocializmus építésének ebben a periódusálban az iparfejlesztésnek csaknem kizárólagos útja volt a létszámbővítés. Ezt támasztja alá, hogy 1953—1960. évek között a foglalkoztatottak száma mintegy 62 százalékkal nőtt, a termelékenység viszont csak 36,5 százalékkal emelkedett.

14 A mérsékelt gépi beruházások és az elégtelen műszaki fejlesztés következményeként a termelés technikai színvonala nem javult. Az ipar ágazati szerkezete sem változott, mindvégig a könnyűipar képviselte a döntő súlyt. A termelőerők fejlődését, s ezzel elsősorban a helyi szükségletek kielégítését szolgálta az 50-es éveikben egy sor tanácsi vállalat létrehozása. Ekkor hozták létre a Bonyhádi Sütőipari Vállalatot, a Dombóvári Sütőipari Vállalatot, a Paksi Sütődipara Vállalatot, a Tamási Sütőipari Vállalatot, a Szekszárdi Sütőipari Vállalatot, a Simontornyai Meléktermék és Hulladékfeldolgozó Vállalatot, a Szekszárdi Faipari Vállalatot, a Szekszárdi Vasipari Vállalatot. Ezen vállalatok létrehozása ós működése, valamint a meglévők fejlesztése egyben az állami szektor erősödését is jelentette a megyében.

15 A termelőerők — főként a személyi oldal — fejlesztése eredményeként a megye iparának termelése 1953—1960. években csaknem megháromszorozódott, ami évi közel 17 százaiéikos termelésnövekedésnek felelt meg. Ez azonban jórészt az alacsony kiindulási színvonalat és nem a fejlődés nagy volumenét tükrözte. Az utóbbi megállapítást támasztja alá az is, hogy az 50-es évek végén a megye ipara az ország összes ipari termelésének mindössze egy százalékát adta. Az összes ipari termékből érdemes néhányat kiemelni, amelyekből a megye üzemei jelentős mennyiséget termeltek, és arányuk az ország összes ipari termelésében számottevő volt. A megyei termelés az országoson belül zsírosbőrből 63,2 százalékot, talpkruponból 10,7 százalékot, felsőbőrből 42,0 százalékot, bőr lábbeliből 4,4 százalékot (ezen belül férficipőbői 12,4, női cipőből 3,7 százalékot), zománcedényből 27,9 százalékot és gyümölcskonzervből 6,7 százalékot tett ki.

16 A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSE A MEGYE IPARÁBAN AZ 1961—1975-ŐS ÉVEKBEN A 60-as években és a 70-es évek első felében a termelőerők igen nagy mértékben fejlődtek a megye iparában. Az iparfejlesztés a II. ötéves tervidőszakban bontakozott ki, a III. ötéves tervidőszakban tervszerűbbé vált, a IV. ötéves tervidőszakban pedig már megjelentek és küfterebélyesedltek az intenzív fejlesztés követelményei. A termelőerők személyi elemének fejlődése A termelőerők személyi eleme fejlődésének konkrét elemzése előtt ki kell térni a munkaerőforrás alakulásának néhány tendenciájára. Ezek közül legfontosabb az, hogy a 60-as években viszonylag gyors ütemben csökkent a megye népessége és ezzel együtt a munkaerőforrása is. Ebben két tényező játszott közre: az elvándorlás magas aránya és a természetes szaporodás szintjének süllyedése. Tíz év alatt az állandó jellegű elvándorlásból adódó veszteség mintegy 15 000 főt tett ki, amit nem tudott ellensúlyozni a közel 6500 fős természetes szaporodás. Következésképpen a népességszám közel 8000 fővel csökkent.

17 A jelentős elvándorlás következtében meggyengült a megye munkaerőforrása. A természetes sza634