Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

porodás szintjének csökkenése viszont a következő évtized munkaerőforrására hatott negatívan. Az újonnan munkába lépő fiatalok mellett az ipar munkaerőforrásaként egyrészt a mezőgazdaságból — a szocialista átszervezés és a nagyüzemi gazdálkodás megerősödése után — fölszabadult munkaerő, másrészt a korábban még munkát nem vállaló munkaképes korúak, főleg háztartásbéli nők szolgáltak. A 60-as években a mezőgazdasági gazdálkodás korszerűsítése következtében mintegy 18 000 fővel csökkent az ebben az ágazatban dolgozók száma. Ez a létszám igen jelentős szerepet játszhatott volna a megye iparosításában. A viszonylag lassú ütemű ipar fejlesztés következtében a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő 'egyik része azonban — főleg férfiak — a megyéből elvándorlók seregét szaporította. Másik része — leginkább a 60-as évek második és a 70-es évek első felében — a szolgáltató ágazatokban talált munkát. A vizsgált időszakot a nőknek a termelőmunkába való fokozott bevonása jellemezte. A háztartásbeli nők az ipar jelentős munkaforrásaként szolgáltak. Tolna megyében a nő dolgozóknak az ipar felé orientálódása nagyobb mértékű volt, mint országosan. Az 1960—1970. éveikben mintegy 9000 fővel nőtt az iparban a női dolgozók száma. Ennek következtében arányúik 19704>en 54 százalékra emelkedett, aimá meghaladta az országos 41 százalékos arányt.

18 A megye iparosításában különösen a 60^as évek első felében, de bizonyos vonatkozásban még a IV. ötéves tervidőszakban is a foglalkoztatási problémák megoldására való törekvés tükröződött. Ezt mutatja többek között a megyei pártbizottság 1961. júniusi élőterjesztése, amelyben megfogalmazódott, hogy a szekszárdi foglalkoztatási problémák megoldása után az ipari üzemekkel kevésbé ellátott Dombóvár és Tamási községek helyzetét kell e tekintetben javítani.

19 A foglalkoztatás növelése volt a legfontosabb célja az 1968—1970. évekre kapott 67 millió forint iparfejlesztési alap beruházás célú felhasználásának Szekszárdon, Dombóváron és Tamásiban. Ugyancsak a létszámnövelés volt az egyik feltétele a 120 millió forint iparfejlesztési támogatásból való részesülésnek a IV. ötéves tervidőszakban. Az iparfejlesztési alap felhasználása a foglalkoztatottak számának alakulásán túl kihatott az áHóeszköz-ellátottságra, az ipar ágazati, szektorális összetételére és a megyén bélüli térbeni elhelyezkedésére.

20 A II. ötéves tervidőszakban végrehajtott iparfejlesztés nagy mértékben hozzájárult a foglalkoztatási problémák megoldásához. így a 60-as évek közepére gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség veszélye. Ez azonban nem jelentette a probléma teljes megoldását, hiszen a 60-as évek második felében évenként még mindig mintegy 800—1000 fő hagyta el a megyét és keresett másutt munkalehetőséget. A 60-as évek végével Tolna megyében lezárult az a periódus, amelyeit az ipar túlnyomórészt extenzív fejlesztése jellemzett. A további években egyre szembetűnőbbé vált az ipar munkaerőforrásainak kimerülése. Rohamosan csökkent az újonnan munkába lépők száma. Erőteljesen mérséklődött a mezőgazdaság munkaerőforrás szerepe, mivel évről évre csökkent a mezőgazdaságból az iparba áramlók száma és aránya. Számuk 1975-ben 40 százalékkal volt kevesebb, mint 5 évvel korábban, arányuk az összes munkábalépők mindössze 7 százalékát tette ki.

21 Minimális szintet ért el a szervezett termelőmunkába még be nem vont nők száma. Ugyanakkor az iparban foglalkoztatott nők aránya a megyék közül legmagasabb Tolna megyében volt. A 70-es évek első felében egyre jobban erősödött a szolgáltató ágazatok elszívó hatása is. 635