Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

A békés gazdasági élet nyomán kialakuló városkép azt a látszatot kelti, hogy Dunaföldváron minden a legnagyobb rendben megy. A város magisztrátusa korántsem így látja a dolgokat. A földvári uradalmi tiszttartók hatalmaskodásai sok keserűséget okoznak a lakosság választott elöljáróinak. Radics György és fivére Ádám, a Mednyánszky-uradalom tiszttartói maguk alá akarják rendelni a városi vezetőket. Minden hivatalos levelet elolvasnak, csak azt engedik továbbítani, amit jónak látnak. Még az alispántól érkező levelet is magukhoz ragadják, amit a földvári szolgabírónak küldött. Idővel a mezőváros már csak titokban mer levelet váltani a vármegyével. A két „parázna személyt" az alispán a legközelebbi vármegyei törvényszéki ülés elé idézi, de nem tudni, hogy eleget tettek-e a felszólításnak.

129 A mezővárosi önkormányzat elsősorban gazdasági érdekvédelmi szervezetnek tekinthető, szervezi a közmunkákat, szabályozza az építkezés rendjét, őrködik a közbiztonság felett, beszedi az adókat, gondoskodik az osztrák katonaság beszállásolásáról, a tolvajok, gyilkosok és boszorkányok elfogásáról ós Simontornyára szállításáról.

130 Mezővárosaink népességének tényleges nagyságát nem ismerjük, ugyanis az összeírások csak az adókivetés céljait szolgálták. Hogy kis város vagy nagyobbacska város egy-egy település, azt az adózóképesség alapján lehet eldönteni. Az 1719/20. évi osztrák—török követjárások költségeinek fedezésére kivetett terhek helységenkénti mértékeiből arra következtethetünk, hogy Dunaföldvár, Pincehely és Szekszárd lehettek a gazdaságilag legizmosabb, s alighanem legnépesebb mező városainak. A legkevesebb terhet Dombóvár, Paks és Tolna lakosságára vetették ki. Amennyiben a nádori rendelkezésre végrehajtott 1720. évi összeírást vesszük alapul mezővárosaink nagyságának szemléltetésére, úgy a következő rangsort kapjuk. A mezőváros megnevezése Taksás Zsellér összes háztartás száma 1. Simontornya 40 40 80 2. Szekszárd 28 51 79 3. Pincehely 39 19 58 4. Dunaföldvár 24 31 55 5. Bátaszék 24 27 51 6. Paks 14 21 35 7. Báta 12 23 35 8. Tamási 27 6 33 9. Ozora 19 13 32 10. Tolna 7 19 26 11. Döbrököz 17 8 25 12. Dombóvár 11 5 16 összesen 262 263 525 A felsorolás élén álló négy mezővárosban lakik az adózó városi népességnek több mint a fele; ezekben folyik a megye igazgatási, törvénykezési, ipari és kereskedelmi tevékenységének zöme. fi