Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599
A termelőszövetkezetek területi egyesülésének folyamata azonban még nem tekinthető lezártnak, a termelőerők fejlesztése, hatékonyságuk fokozása ugyanis több termelőszövetkezet további egyesülését követeli meg. A mezőgazdasági nagyüzemek területi összevonása, illetve egyesülése lényegesen többet jelentett a termelőerők egyszerű mechanikus összegezésénél. E koncentrációval ugyanis lehetővé vált a termelés optimálisabb méreteinek kialakítása, a korszerű, nagy teljesítményű gépek és technológiák alkalmazása, a specializáció megvalósítása, a vezetés színvonalának javítása stb., amelyek szinte új termelőerőként hatottak, megfelelő kereteket biztosítva a mezőgazdaság iparosodásának. A termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságainak integrációja, A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban ma még jelentős menynyiségű termelési eszközt találunk, amelyek a területnagyság mellett főleg épületekben és állatállományban öltenek testet. Ugyanakkor zömmel munkaképes családtagokból és nyugdíjasokból álló munkaerőt kötnek le, amelyek a közös gazdaságban kevésbé hasznosíthatók. A háztáji gazdaságok tevékenysége számottevő, melynek kiesését a közös gazdaság ma még nem, vagy csak rendkívül nagymérvű beruházásokkal lenne képes pótolni, amelynek feltételei ma még nincsenek, és belátható időn belül nem is teremthetők meg. Ebből következik, hogy a háztáji gazdaságok fenntartásához, termelőerőik kihasználásához hosszú távon keresztül népgazdasági érdek fűződik. A termelőszövetkezeti tagság háztáji gazdaságának méreteire és annak változására jellemző, hogy 1967-ben a termelőszövetkezeti terület 13, a szarvasmarha-állomány 32, a sertésállomány 47, a baromfiállomány 80 százaléka összrpontosult a háztáji gazdaságokban, 1980-ban pedig a terület közel 6, a szarvasmarha-állomány 15, a sertésállomány 43, a baromfiállomány 71 százaléka tartozott hozzájuk. Igen jelentős az a gazdasági épületállomány, amely ma még a háztáji gazdaságok rendelkezésére áll. Ennek nagyságrendjéről egy 1972-ben lefolytatott adatfelvétel eredményei adnak megfelelő áttekintést. A háztáji gazdaságok fontosabb gazdasági épületei 1972-ben Az é pületek Megnevezés száma átlagos alapterülete (m 2 ) Szarvasmarha- és lóistálló 11430 24 Sertésól 32 108 9 Bortárolóheiy 16 674 14 Pajta (csűr) 6 686 22 Egyéb gazdasági épületek (baromfiól, kamra stb.) 34 921 7 Kukoricagóré 15 974 15 a a m 3 A háztáji gazdaságokban meglévő férőhelyek kihasználtsága egyes tevékenységek méreteitől függően változó. 1980-ban pl. — feltételezve, hogy a ház621
