Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

táji férőhelyek száma 1972 óta számottevően nem változott — a háztáji szarvasmarha-állomány a rendelkezésre álló férőhelyek mintegy egyötödét, a sertésállomány pedig kb. a felét foglalta el. A háztáji gazdaságok szerepének, a közös gazdasággal való viszonyának megítélése az átszervezés egész időszakában és annak befejezése után is szinte állandóan változott. Az átszervezés és az azt követő első években is, a háztáji gazdálkodás egy átmenetet képezett az egyéni és közös tevékenység között, melynek során a termelőszövetkezeti tagok, családok többsége megélhetésének fő forrásaként a háztáji gazdaságot tekintette, jövedelmének nagyobbik része ugyanis akkor még abból származott. Ilyen körülmények között a közös gazdaság érdekei sok esetben háttérbe szorultak. Gyakran munkaerőhiánnyal küzdöttek amiért — főleg a termelőszövetkezeti vezetők — a háztáji gazdaság meglétét és méreteit kárhoztatták. Ahogyan a közös gazdaságok megszilárdulása és fejlődése haladt előre, annak megfelelően változott a közös és háztáji gazdaságok kapcsolata, oldódott fel a köztük lévő ellentmondás. A közös gazdaság fejlődésének eredményeként az 1960-as évek végétől a termelőszövetkezeti tagok, családok létbiztonságának anyagi alapját egyre növekvő szinten a közösből származó jövedelem — idős korúaknái a nyugdíj — képezi, a háztájiból eredő jövedelem pedig ma már egyre inkább csak kiegészítő jelleggel bír. Az MSZMP agrárpolitikájában hosszabb távra tisztázta és meghatározta a háztáji gazdaságok szerepének, a közös gazdasággal való kapcsolatának elveit és további fenntartásuk és támogatásuk mellett foglalt állást. Ez kifejezésre jut XI. kongresszusa határozatában is. „Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett, népgazdasági érdekeinknek megfelelően továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését." A népgazdasági érdek pedig hosszabb távon is a támogatásuk, mivel tevékenységük számottevő kiesése, a mezőgazdaság termékeivel szembeni igények kielégítésében komoly zavarokat okozna. Ugyanakkor a háztáji termelés fenntartása, sőt fejleszrtése sóikkal kisebb anyagi áldozatot igényel, mint e termelés nagyüzemekben történő helyettesítése. Az MSZMP háztáji gazdaságokkal kapcsolatos agrárpolitikája nyomán számos gazdaságpolitikai és állami intézkedés született, amelyek arra ösztönzik a közös gazdaságokat, hogy támogassák, szervezzék a háztáji tevékenységet. A támogatásoknak változatos formái alakultak ki, amelyek elősegítik a közös és háztáji gazdaságok integrálódását. Ilyenek pl., hogy számos közös gazdaság szakmai tanácsokkal segíti a tagok háztáji tevékenységét, magára vállalja a termeléshez szükséges főbb eszközök (vetőmag, szaporítóanyag, tenyészállat- és hízóalapanyag, műtrágya és növényvédő szer stb.) előállítását, beszerzését és elosztását. Egyre elterjedtebb a háztájiban megtermelt áruféleségek közösön keresztül történő értékesítése is, A közös és háztáji gazdaságok integrációja egyben fokozza a háztáji termelés tervszerűségét is. A mezőgazdasági nagyüzemek termelésének főbb eredményei az 1967. utáni időszakban. A megye mezőgazdasági nagyüzemei termelőerőinek az eddigiek során vázolt fejlődése, összetételének korszerűsödése, a nagyüzemi termelési módszerek és technológiáik egyre szélesedő elterjedése lehetővé tette, hogy termelésük gyors 622