Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

melőszövetkezetekben pedig a 840 millió forintot. A növekedés mértéke 1968­hoz képest az állami gazdaságokban 4,0, a termelőszövetkezetekben pedig 3,9­szeres. A járműveken belül pl. a tehergépkocsik száma az állami gazdaságok­ban 100 db-ról 371 db-ra, a termelőszövetkezetekben pedig 217 db-ról 747 db-ra nőtt. A pótkocsik száma ugyanebben az időszakban az állami gazdaságoknál 1013 db-ról 1167 db-ra, a termelőszövetkezetekben pedig 2055 db-ról 2943 db-ra gyarapodott. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek között a gépekkel, gépi berendezésekkel és járművekkel való ellátottság színvonalában lényeges különb­ségek tapasztalhatók. 1980nban az 1 hektár termőterületre jutó gépek, berende­zések és járművek értéke az állami gazdaságokban 24 865, a termelőszövetke­zetekben pedig 12 036 forint volt, A növekedés 1968-hoz képest az állami gaz­daságokban 5,2-szeres, a termelőszövetkezetekben pedig 4,9-szeres volt. Az ál­lami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gépellátottságának színvonala közti különbég tehát az elmúlt évtizedben — ellentétben az egyéb állóeszközöknél ta­pasztalt tendenciával — nem csökkent, sőt némileg még növekedett is. Az állóeszköz-állomány egyes elemeinek eltérő ütemű fejlődése eredmé­nyeként az elmúlt évtizedben lényegesen átalakult a nagyüzemek állóeszközei­nek szerkezete. Az állóeszköz-álloinányon belül ugyanis 1968-ban még a gépek, berendezések és járművek aránya az állami gazdaságokban 17,3, a termelő­szövetkezetekben 24,8 százalékot képviselt, 1980-ban már ez az arány az állami gazdaságokban 37,4, a termelőszövetkezetekben pedig 39,9 százalék volt. Jelentősen emelkedett a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges forgóesz­közök mennyisége is. 1980-ban az állami gazdaságok forgóeszköz-állománya 2,3, a termelőszövetkezeteké pedig 4,3 milliárd Ft volt, 1970-hez képest 2,3, illetve 2,4-szeres. Az egy hektár termőterületre jutó forgóeszköz értéke tíz év alatt az állami gazdaságokban 20 022 Ft-ról 43 007 Ft-ra, a termelőszövetkezetekben 8991 Ft-ról 19 672 Ft-ra növekedett. A mezőgazdasági nagyüzemek termelőerőinek koncentrációja. A mezőgazdasági nagyüzemekben az elmúlt évtizedben tovább folyta­tódott a termelőerők már korábban elkezdődött koncentrálódási folyamata, amely döntő mértékben a gazdaságok összevonása, illetve egyesülése és az álló- és forgóeszközök felhalmozása útján valósult meg. A területi összevonások eredményeként 1967 és 1980 közötti időszakban az állami gazdaságok száma 12-ről 6-ra csökkent, az átlagos területnagyságuk 4500-ról 9476 hektárra, az egy gazdaságra jutó dolgozók száma 790-ről 1285 fő­re, az állóeszköz-állomány 115-ről 583 millió forintra, az állatállomány pedig számosállatban számítva 2009-ről 5437 db^ra nőtt. Hasonló folyamat zajlott le a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. A szövetkezeti gazdaságok egyesü­lése folytán ugyanis 1967 és 1980 között a termelőszövetkezetek száma 117-ről 66-ra csökkent, az átlagos területnagyságok 1741-ről 3461 hektárra, az egy ter­melőszövetkezetre jutó összes tagok száma 351-ről 547 főre, a nem nyugdíjas és járadékos tagok száma 244-ről 308 főre, az állóeszköz-állomány 16-ról 99 mil­lió forintra, a számosállatlétszám pedig 482-ről 969 db-ra nőtt. A területi össze­vonások eredményeként lezajlott koncentrációs folyamat — megítélésünk sze­rint — az állami gazdaságokban általában befejezettnek tekinthető, a további koncentráció tehát az álló- és forgóeszközök felhalmozása útján valósulhat meg. 620

Next

/
Thumbnails
Contents