Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599
Növekedett a mezőgazdasági nagyüzemek legfőbb termelési eszközének, a földnek a termőkapacitása. 1961—1967 között az állami gazdaságok területe 5, a termelőszövetkezeteké pedig közel 6 százalékkal emelkedett., Ezen belül a szőlőterület az állami gazdaságokban 63, a termelőszövetkeztekben pedig 74 százalékkal nőtt. A nagyüzemi területek egy részén — 1967-tan az állalmi gazdaságok 2037, a termelőszövetkezetek pedig 6737 kh-on — öntözéssel termelnek, jelentősen növekedett a műtrágya-felhasználás és az állatállomány gyarapodása lehetővé tette az istállótrágyázás fokozását is. A termelőszövetkezetek állatállományának szétszórtsága, korszerűtlen körülmények közötti elhelyezése a nagyüzemi férőhelyek gyarapítását követelte meg. E területen is lényeges — bár a szükségletektől jóval elmaradó — előrehaladás következett be, ami lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állománya 1962—67 között 25, sertésállománya pedig 29 százalékkal növekedjen. Az 1961—1967 közötti időszakban jelentősen fejlődött és korszerűsödött a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítéseinek színvonala. Pl. az: állami gazdaságok traktoráHoimánya ebben a periódusban 612 db-ról 660-ra, a termelőszövetkezeteké 458-ról 2247-re emelkedett, a gépállomásoké pedig — a termelőszövetkezeteknek történt átadások miatt — 918-ról 107-re csökkent. Az egy traktoregységre jutó szántóterület 1967-ben az állami gazdaságokban 74, a termelőszövetkezetekben pedig 97 kh volt. A nagyüzemek traktorállományának korszerűsödésére utal, hogy ebben a szakaszban a korábban általánosan használt izzófejes és vaskerekes traktorok döntő többségét kiselejtezték, s helyettük korszerűbb univerzál traktorokat vásároltak. A nagyüzemek ebben az időszakban lóállományukat számottevően csökkentették, ennek következtében vonóerőkapacitásuk az erőgépek vonóerejénél kisebb mértékben nőtt. Pl. az állami gazdaságok lóállománya 1967-ben 19, a termelőszövetkezeteké pedig 46 százalékkal volt kevesebb mint 1961-ben. Lényegesen emelkedett és korszerűsödött a mezőgazdasági nagyüzemek munkagép-állománya 1960 és 1967 közötti időszakban a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a traktorekék száma 1687-ről 2262-re, a traktoros kultivátoroke 561-ről 975-re, a traktoros vetőgépeké 659-ről 1319-re, a traktoros fűkaszáké 356ról 673-ra, az arató-cséplő gépeké pedig 179-ről 405-re nőtt. Jelentősen fejlődött ezekben az években a szállítás gépesítése is. 1967-ben már az állami gazdaságok 100, a termelőszövetkezetek pedig 177 db tehergépkocsival rendelkeztek. A pótkocsik száma az állami gazdaságokban 920, a termelőszövetkezetekben 1971 db volt. A megszilárdítás időszakának végéig e nagyarányú fejlődés eredményedként, a mezőgazdasági nagyüzemek szántóföldi növénytermesztésében a gépesítés szinte uralkodóvá vált, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermelésben viszont akkor még — különösen a termelőszövetkezetekben — alig használtak gépeket. Az ültetvények gépi művelésének alacsony színvonalához nemcsak a rendelkezésre álló beruházási javak szűkössége és gépesítési problémák, hanem a korszerűtlen telepítési rendszerek is hozzájárultak. A gépi technikát ugyanis csak az új, korszerű telepítési rendszerekben lehet eredményesen felhasználni, a termelőszövetkezetek használatában lévő ültetvények zöme azonban akkor még hagyományos, kisüzemi, a korszerű gépi technika felhasználására alkalmatlan rendszerű telepítés volt. 613