Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599
Dr. Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasága termelőerőinek* fejlődése Tolna megye társadalmi-gazdasági viszonyaiban a felszabadulást megelőzően a magántulajdonon alapuló agrár jelleg dominált. Az itt élő népesség kétharmada, a keresők közel 70 százaléka a mezőgazdasághoz tartozott. A megye akkori földbirtokviszonyaira a nagymérvű egyenlőtlenség volt jellemző. Területének közel 40 százaléka 373 száz katasztrális holdnál nagyobb birtokos kezében összpontosult. Közülük is kiemelkedtek az Eszterházi grófok 60 ezer, és az egyházak 19 ezer hold területükkel. Ezzel szemben a terület fennmaradó több mint 60 százalékán csaknem 60 ezer család osztozott. Az összes gazdaság 26 százaléka egy holdnál, 63 százaléka pedig öt holdnál kisebb területtel rendelkezett. A mezőgazdasági foglalkozású népesség 32 százalékának nem volt földje, bérmunkából élt, közel egyötöde csak időszakosan dolgozhatott, A törpebirtokosok és nincstelenek száma családtagjaikkal együtt 150 ezer fő, a megye összlakosságának 54, a mezőgazdasági népességnek pedig 82 százaléka volt. E magas arány — egybevetve a mezőgazdaság akkori produktumával — a megye jelentős mezőgazdasági túlnépesedésére enged következtetni. A megye mezőgazdasága felszabadulás előtti szerkezetére a viszonylag fejlett állattenyésztés és az extenzív növénytermesztés volt jellemző. Tolna megye — az állatsűrűség mutatója alapján — az ország 19 megyéje között az előkelő 5. helyet foglalta el, szarvasmarha- és lóállománya pedig országos hírű, illetve határainkon túl is ismert volt. A szántóföldi növényterm'esztés extenzív voltára utal az (aftdkcxd vetésszerkezet: a gabonatermelés ugyanis a megye szántóterületének közel háromnegyedét vette igénybe, ugyanakkor az ipari növények és zöldségfélék együttes aránya nem érte el még a 3 százalékot sem. A mezőgazdaság akkori technikai színvonala is alacsonynak mondható, az olcsó munkaerő nem ösztönözte a földbirtokosokat és bérlőket a gépesítésre. 1935-ben pl. a megye mezőgazdaságában 1023 erőgépet írtak össze, melyből a stabil vagy félstabil gőzgépek száma 365, a benzin és nyersolaj meghajtású erőgépek száma pedig 365 db volt, egy részük ugyancsak stabil vagy félstabil. A kerekes traktorok száma 334, a lánctalpasoké pedig 5 db volt. A megye akkori mezőgazdasága mindössze 81 db villanymotort üzemeltetett. Mindezeken kívül még 19 vízierőgépet (vízikerék) és 3 szélmotort tartottak nyilván az erőgépek * A mezőgazdaság termelőerőinek szerves részét képezi a földterület is, melynek nyilvántartott üzemértéke ma még nincs. A különböző szerzőktől származó „számított földértékek" pedig a magyar közgazdasági irodalomban erősen vitatottak, egységes módszer ez ideig nem alakult ki. Éppen ezért tanulmányomban a föld értékének számbavételétől és elemzésétől eltekintettem. 599
