Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Iában ma nemhogy emelkedőben, hanem csökkenőben van." A magyar demokráciának — szögezi le a körlevél — elsőrendű feladata, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa. A körlevél jelzi, hogy a Győrffy István Kollégium — amely eddig ds a haladó szellemű demokratikus egyetemi ifjúság élén állott — mozgalmat indított a közép- és főiskolai népi kollégiumok szervezésére. A mozgalom élén a köztársasági elnök áll. A körlevél javasolja, hogy vármegyénként 50—100 személyes középiskolai kollégiumot szervezzenek. A belügyminiszter az alispán kötelességévé teszi, hogy a mozgalmat ismertesse pártközi értekezleten, vigye az NB elé és hasson oda, hogy társadalmi mozgalommá fejlődjék.

130 A Tolna megyei sajtó magáévá teszi az ügyet. A Tolnaimegyei Néplap 1946. július 27-i számának vezércikkét Molnár István Győrffy-kollégista írta: „Népi demokratikus kollégiumokat!" címmel. A cikk megdöbbentő adatot közöl: az 1945/46. tanéviben az országban 2000 munkás- és parasztfiatal nem jutott el az egyetemre érettségi után ellátás- és lakáshiány miatt. Felhívja a figyelmet a kollégiumok szervezésére. Ugyanennek a megyei lapnak 1946. augusztus 3-i száma röviden hírül adja, hogy összeírják azokat a népi származású, tehetséges gyermekéket a mi megyénkben is, akik gazdasági és szociális okok miatt nem tanulhatnak középiskolákban. Köziben a megyei sajtó útján is a mozgalom támogatására hív fel minden magyart a köztársaság elnöke (Tolnamegyei Néplap 1946. augusztus 10., 3. oldal.). A népi kollégium — a parasztság érdeke is! — hirdeti a Tolnamegyei Néplap 1946. szeptember 21-i száma, s rámutat egy furcsaságra. A munkás- és parasztszülők gyermekeit B-listázott tisztviselő barátoknál helyezik el, akik politikailag Ikárosian befolyásolják őket, ezért „a gimnazisták magától a demokrácia szótól is borzadnak". Ugyanezen újság 1946. október 19-i száma „Támogassuk a Népi Kollégiumokat!" c. cikkében beszámol arról, hogy vidéken 37 középiskolás, Budapesten 12 főiskolás népi kollégium nyílt meg ez ideig. Vidéken további 23 szervezés alatt áll. „Mindössze 3 megyéje van az országnak, ahol nincs népi kollégium és sajnos ezek közé tartozik Tolna vármegye is ..." A megyében elsőként Domibóvárott jött létre szinte forradalmi úton a Gyenis Antalról elnevezett népi kollégium. Ez nem véletlen, 'hiszen — mint azt említettük is már — a népi tehetségmentés legszebb példáit is itt találtuk a felszabadulás előtt. Az 1946. december 8-án megnyílt dombóvári népi kollégium elindulásáról számol be a Tolnamegyei Néplap 1946. december 14-i száma (3. oldal). Nem lehet elfogódás nélkül olvasni e sorokat. Az igazgató (dr. Kováts Ferenc) hallatlan erőfeszítései révén a munkáspártok őszinte támogatásával indult meg a gyűjtési akció. A szükséges 40 000 Ft helyett azonban még így is csak 4000 Ft gyűlt össze. Az épületet úgy kellett megszerezni e célra, de bútor szinte semmi sem volt. A kollégium 30 tanulójának pl. mindössze 1 székük volt. Az igazgatói iroda bútora „két rossz íróasztal, egy-két rozzant szék és a sarokban pokróccal letakart vaságy ... itt alszik az igazgató." Sajnos a VKM egy fillért sem adott e célra. Ennek ellenére a „hallatlan lelkesedés, a demokrácia forró imádata és a magyar fajta iránti törhetetlen ragaszkodás hozhatta csak létre Dombóváron ezt az intézményt, bürokráciamentesen és merészen... Igazgató úr, előre! — biztat a helyi sajtó. — . .. A munkáspártok mellette lesznek!" S valóban ez az összefogás segítette le558